Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Tuesday, September 9, 2008

Temetők

Aki ismer, jól tudja, hogy egyik kedvenc fotótémám a régi temetők - olyannyira, hogy eme blog fejlécképe is egy sirszobrot ábrázoló fotóm részlete. Sokan ezt roppant morbid és talán izléstelen dolognak tartják, de én nagyon szeretem. Nem is tudom, hogyan kezdődött, azt hiszem, deviantarton láttam egy temetős galériát még régesrég és megfogott az ódon sirkövek elhagyatott hangulata. Azt hiszem, a téma remekül passzol a melankóliára nagyonis hajlamos lelkivilágomhoz. (A legtöbb emberrel ellentétben engem nem szomorit el, hanem furcsa mód éltet a melankólia.)
 Amikor először felkerestem a Kerepesi temetőt, szinte féltem elővenni a gépet. De hamar megszoktam a sirkert hangulatát és a szebbnél szebb szobrok, siremlékek valósággal kinálkoztak a fotózásra. A Fiumei úti sirkertet amúgy mindenkinek ajánlom egy szép vasárnap délutáni sétára, ilyenkor, az ősz közeledtével varázslatos hangulata van: sárgulnak a gesztenyefák, illatoznak a nyárvégi virágok és a temető angyalai szeliden vigyáznak a csendre, békességre. (És ez az a park, ahol garantáltan nincs tömegnyomor és ordibáló gyerekek.) Kevesen tudják, de a párizsi Pere Lachaise temető után a Kerepesi temető büszkélkedhet a leggazdagabb szoborgyűjteménnyel. 


Az egyik legemlékezetesebb fotózási élményem is a Kerepesihez kötődik. A temetőben bolyongva egy elhagyatott kriptához érkeztem. Ajtajának keskeny üvegtábláit régesrég betörték, bent egy kis halom száraz falevél hevert. Kiváncsian bekukucskáltam és ezt a szobrot láttam álldogállni a hűvös félhomályban. Szinte elakadt a lélegzetem a szépségétől és attól, hogy mennyire sértetlen maradt az évtizedek során. Egy kicsit tartottam tőle, mit látnék, ha felemelné a fejét... de a fotózási, zsákmányolási vágy győzött és állványomnak hála meg tudtam örökiteni. Amikor a temető saját múzeuma, a Kegyeleti múzeum kurátorainak mutattam, őket is meglepte ez az épségben megmaradt kincs, nem tudtak róla, hogy az elhagyatott sirboltban ilyen szobor áll.
2006 őszén fotóztam a legtöbbet a temetőben, és télen, amikor összeállt belőlük pár tucat kép, úgy gondoltam, jó volna kiállitani őket valahol. És mi lenne jobb helyszin, mint a Kegyeleti múzeum? Irtam hát az igazgatónak és elmeséltem, hogy van 24 fotóm, amelyeket szeretnék náluk kiállitani. Mintaként átküldtem néhány képet. Az igazgató úr - aki a világ legaranyosabb és legműveltebb embere, egy igazi régivágású, békebeli úriember - el volt ragadtatva a képektől és azonnal rábólintott a kiállitásra. Igy történt aztán, hogy 2007 nyarán a múzeum egyik termében megnyilt első önálló kiállitásom. A múzeum roppant gáláns módon minden kidolgozási, keretezési költséget magára vállalt, nekem csak annyi dolgom volt, hogy a képeket leadjam.

Au Revoir
 Ennyi szégyentelen önfényezés után jó volna néhány tippet is irnom arra az esetre, ha valaki kedvet kapna a temetőfotózáshoz. Én a szobrokra álltam rá, hiszen látványosak, nem feleselnek és nem mocorognak. De érdemes figyelni arra, hogy ne csupán a szobrászművész munkáját dokumentáljuk, hanem vigyünk bele valamit a saját elgondolásunkból, hangulatunkból. Használjuk ki a temetőben a sirok, szobrok fölé boruló lombokat, növényeket, az ellenfény itt csodákra képes. És a részletek néha mindennél többet mondanak: egy rozsdás vasgyűrű, néhány tovasodródó falevél vagy elhervadt, ottfelejtett virág egy szobor kezében képes átadni a temető hangulatát.
Amióta ennyire megszerettem a Kerepesi temető nyugodt és végtelenül harmonikus hangulatát, minden nagyvárosban ellátogatok a helyi temetőbe: Rómában, a Campo Verano temetőben történt kalandjaimról egy korábbi postban be is számoltam. Stockholmban a Skogskyrkogården fent van az UNESCO világörökségi listáján, tehát sokat várok tőle - és ha egyszer eláll az eső, talán el is jutok oda -, egy tavaszi projekt keretében pedig a génuai Staglieno és a milánói Monumentalo temetőket szeretném meglátogatni.
Ha valakinek vannak temetőfotói, hasonló, vagy eltérő tapasztalatai, linkelje be vagy mesélje el őket a post alatt. És persze kiváncsi vagyok, olvasóim hogyan látják: morbid dolog temetőben fotózni?
El juego del ángel


19 comments:

  1. Szerintem nem morbid, inkabb bekes es megnyugtato. En angyalkakat fotoztam kis nemet temetokben, galeriam lent. Ha egyszer meg labon eljutok egy nagyvarosi temetobe felszerelesse, valoszinu ki se lehet majd robbantani onnan.
    flickr.com/photos/diego_rivera/2741808507/in/set-72157607049694202/

    ReplyDelete
  2. Szerintem egyáltalán nem morbid, semmi kegyeletsértőt nem látok benne. Egy temető - főleg, ha olyan, mint a Kerepesi - ugyanúgy emlék, mint egy régi épület. Nyilván van, akinek ennél sokkal több, de ez még nem változtat a tényen, hogy nagyon szép, és kifejezetten hangulatos fotókat lehet készíteni. Ha pedig valaki hajlik a melankóliára, akkor ez halmozottan érvényes :)

    ReplyDelete
  3. Szervusz Rékuc!
    Amikor még gyakrabban utaztam, az első kihagyhatatlan (gyakran egyetlen utam) - elsősorban a kis falvakban - a temetőbe vezetett. Így megértem és egyáltalán nem tartom morbidnak a vonzódásodat, bár akkoriban én is úgy éreztem joggal nézhetnek furcsán rám. Nem fotóztam még akkoriban, így temetői képekkel nem tudok szolgálni. De a sírokat, sírfeliratokat, fejfákat, csokrokat böngészve úgy éreztem jobban megismertem az ott lakók multját és jelen gondolkodását, ízlését, életmódját és értékrendjét, mintha a főtéren néztem volna körül - ahol ráadásul mindig tömeg van és felszínes csacsogás, míg a temetőben csend és mélység.
    Fontos azonban, hogy a temetőlátogatásban, is mint mindenben tartsunk mértéket. Elsősorban mégiscsak élni vagyunk itt, és ebben kell megtalálunk az örömet magnknak és megteremtenünk másoknak.
    Üdv, m

    ReplyDelete
  4. természetesen nem morbid, sőt, nagyon hangulatos és szép képek születtek.
    nagyon tetszik nekem Jönköping temetője is. ugyan ilyen szobrokat nem találni ott, viszont a park (inkább park mint temető) hangulata zseniális.
    minimalista design, minden fejfa egyforma, hatalmas kereszt, stb.
    amúgy is nagyon szeretem a város környékét, a vattern tó is egy csoda.

    ReplyDelete
  5. indafoto.hu/ttibike/epuletek/page/8
    indafoto.hu/ttibike/epuletek/page/9
    Szerintem nem morbid dolog, van valami varázslatos a hangulatban ami egy sírkertet jellemez. A gond inkább az hogy a temetői biztonsági szolgálat gondolja úgy hogy tilos ott fotózni. Legalábbis van ilyen tapasztalatom.

    ReplyDelete
  6. Bocs ha nem csak temetői képekre mutat a link, nem akartam ezért átrendezni a galériákat...

    ReplyDelete
  7. Szia Réka, és először is gratulálni szeretnék az oldalhoz is meg a fotókhoz is. Én is rajongok a fotózásért, bár még nagyon kezdő vagyok a témában, de igazából a te oldalad, írásaid hozták meg a kedvem, és nem csak a fotózáshoz, de az íráshoz is:))) Megtisztelnél, ha megnéznéd pár képemet az indafotón, és rámutatnál a nagyobb hibákra (bármikor, ha az időd engedi),de benézhetsz hozzám a imruc.blog.hu -ra is (innen is el lehet érni a képeket a linkek menüpontból).

    Üdv: Imi

    ReplyDelete
  8. a kerepesit én is szeretem "sétahelynek", van pár jó kis út, és alig vannak (élők :)

    ReplyDelete
  9. és nem is a félelem háza az a hely

    ReplyDelete
  10. kár, hogy a mellette lévő "zsidó részleg" nem látogatható. elhagyatott, benőtt (és ugat az őrkutya, amikor átleselkedek

    ReplyDelete
  11. hm te nem az Új köztemető melletti zsidó temetőre gondolsz? A Kerepesinek, ha jól tudom, nincs elkülönitett zsidó részlege. Leghátu több a zsidó sir, de a keresztényekkel vegyesen állnak. Igaz, az a rész is elhagyatott, de inkább romantikusan. Még bejárható és őrkutya sincs.

    ReplyDelete
  12. Mesterem annak idején a Házsongárdi temetőben készítet egy halom érdekes képet. Sajnos mutogatni nem tudok belőlük, mert hagyományos technikával készültek meg minden, de ajánlom, hogy ha Kolozsvár felé jársz ejtsd útba. hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zsong%C3%A1rd

    ReplyDelete
  13. köszönöm, kolozsvári vagyok és sokat jártam a Házsongárdiba régen, sajnos nem fotózni. Valóban varázslatos hely.

    ReplyDelete
  14. Szia! már én is régóta gondolkodom,hogy kimegyek a Kerepesibe fényképezni,de még nem mertem rászánni magam. Én attól tartok,hogy az embereknek esetleg nem tetszik,hogy én ott fotózgatok, kegyeletsértésnek tartanák vagy ilyesmi. De most asszem eldőlt a dolog :) Én is imádok szobrokat fotózni.

    ReplyDelete
  15. Helló!

    Ha megnyugodtál :)

    muemlekem.hu/muemlek?id=11176

    www.jozsefvaros.hu/?module=news&action=getfile&fid=8715

    156. sor:
    "Izraelita temető, a Kerepesi úti temető, a Salgótarjáni út, és ipartelepek által határolt területen. A védetté nyilvánítás célja az 1874-ben megnyitott és az 1950-es évek végén lezárt izraelita temetőben található tradicionális sírkövek, illetve a századfordulóra jellemző eklektikus és szecessziós sírművészet művészi igényességű síremlékeinek műemléki védelme, különös tekintettel a Lajta Béla által tervezett síremlékekre, kapuépítményre és szertartási épületre, valamint a Vidor Emil, Maróti Géza, Körössy Albert, Fellner Sándor, Alpár Ignác, Donáth Gyula, Gardos Aladár és Gerster Kálmán tervei alapján készült síremlékekre"

    www.mult-kor.hu/nyomtatas.php?article=8718

    "A temető az 1950-es évektől teljesen feledésbe merült, többé nem temettek bele 1-2 rendkívüli kivétellel: 1959-ben Fejér Lipót matematikust itt búcsúztatta Scheiber Sándor rabbi - ő azonban a Kerepesibe került. Ezután 1-1 temetés történt a családi sírboltokba (Sándor Pál politikus feleségét 1965-ben, nemrég pedig Kiss József költő egyik leszármazottját temették ide)."

    Valamelyik képbeküldő, értékelő oldalon volt pár kép bentről.

    üdv.t+

    ReplyDelete
  16. Csókolom!

    Akkor itt, hogy ne offoljak szét más topicot.

    A képeidet onnan vágom, hogy egyrészt én is fotózok évek óta /szigorúan lelkes hobbi@amatőr/, nagyjából képben vagyok hazai fotósportálokkal, meg a jó fotósok munkáit is vágom. Elég hardcore fotozz.hu buzi voltam. Na onnan emléxem rád, illetve a képeidre, de ott nem ezen a nicken voltál, asszem, talán szefi? Meg a másik: nekem totál favorit a gothic/darkness/fantasy hangulat és témák. Pláne templom, szobrok, temetők, enyészet, elmúlás ugye. Gyűjtöm is ezeket a képeket/alkotókat.

    Nah szóval lenne egy kérdésem, illetve több is.

    Részt vettem egy tárlaton, de a szerintem jobb képeimet visszadobták azzal az indokkal, h kegyeletsértők. Ugyanis látszódtak a sírfeliratok. Szóval mi a helyzet ilyenkor? Valóban kegyeletsértő a dolog? gondolhatod, hogy nem Kovács Lajos élt ettől-eddig sírfeliratokat lőttem folyamatosan. Mit mond a fotós etika, vagy te, mint sokat látott fotós?

    A másik. Megsúgnád nagyvonalakban, h. a szobros képeidre milyen utómunkával mész rá? Nem a blur-os téma érdekel, inkább a plasztikusabb-keményebb-fullkontrasztos kivitel. Amikor a kőszobor textúrája olyan, mintha már-már fém lenne.
    Mint pl. a Till Kingdom Come vagy Ornate, wow, Angel II. Ez valami monochrome konvertálás+filter...? Ha titkos a recept, nem kell minden összetevője, csak úgy nagyjából. nagyon bírom ezt az effektet, de nem tudom összehozni. Te meg olyan ízlésesen csinálod.
    Előre thx.

    ReplyDelete
  17. Nos,
    a hagyományos szobor-utómunkákról irtam pár google doksit
    docs.google.com/Doc?id=dcrrcg7z_51hhhvsqfx
    docs.google.com/Doc?id=dcrrcg7z_42hkgkztgd
    valamint angolul megvan kb ugyanez itt
    www.flickr.com/photos/szefi/1885386951/in/set-72157602185794518/

    amiket kérdeztél, azok sima ff konverzióval lettek olyanok + egy kis Curves, de jó a kérdés szerintem holnap leirom postban hogy hogyan csinálom ezeket a ciános átalakitásokat.

    A kegyeletsértéses dolgot nem igazán értem, egy temető nyilvános hely... azt sem tudom, milyen tárlat volt ez, nem mozgok otthonosan ebben a világban.

    A kedvenc szoborfotósom Tiquetonne2006, elképesztő, amit csinál, többnyire HDR-ben. Újabban úgy látom áttért tájképekre, azt is ölég jól nyomja :) angyalfotói itt:
    www.flickr.com/photos/99996011@N00/sets/72157594549378584/

    ReplyDelete
  18. Nagyon kösz, várom a postot.
    Szép álmokat!

    ReplyDelete

Az elszaporodó spambot kommentek miatt muszáj előszűrnöm a hozzászólásokat. Igyekszem mindenkit hamar beengedni!