Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Thursday, July 23, 2009

A stockholmi tömegközlekedés

Egy évvel ezelőtt a BKV Figyelőn már megjelent a stockholmi tömegközlekedésről szóló írásom. Úgy gondoltam, id is kiteszem, és az egy éves tapasztalatokkal frissítem, aktualizálom.

Mint újdonsült stockholmi lakos, érdeklődve figyelem a tömegközlekedést és folyamatosan párhuzamokat vonok a BKV-val. Ez nem mindig lehetséges, mert egészen más a város felépítése: egy része kemény sziklára, másik része apró szigetekre épült, ezáltal a kiterjedése is nagy és egészen különleges kihívásokkal kellett megküzdenie a közlekedési vállalatnak, amikor a múlt század során kiépítették a tömegközlekedési rendszert.

A közlekedés két nagy tengelyen folyik: metró és autóbusz. Ezen kívül megemlítendő még a helyi vasút, amelyből többfajta is van, és a hajózás azokra a szigetekre, ahova nem vezet híd. Létezik ezen kívül egy darab villamosnak nevezhető valami is :) De a legtöbben metróval és/vagy autóbusszal utaznak nap mint nap.

A metró

Három fő metróvonal van: a piros, a zöld és a kék. Mindhárom vonal több ágra bomlik a külvárosokban, ami nagyon praktikus megoldás, hiszen ha csak a belső részeken mozgunk, akkor bármelyik zöld (vagy kék vagy piros) szerelvényre felülhetünk csak a külső állomásokon kell ügyelni, hogy melyik zöld vonalon utazunk.




Metrószerelvény az Universitetet állomáson

A metróban beléptetőkapu üzemel, jegyet és bérletet automatákban, trafikokban és az ügyfélközpontban lehet vásárolni. Nagy pozitívum, hogy sem az állomásokat, sem a szerelvényeket nem pakolták tele óriásplakátokkal és egyéb reklámmal az elviselhetetlenség határáig. A padló is reklámmentes.

A buszokról

Sokféle busz közlekedik a hatalmas kiterjedésű városban: piros ’normál’ és kék expressz buszok. Eddig Volvo, MAN és Scania gyártmányút láttam. Nagyon kényelmes, komfortos szekerek, az ülések rendesen párnázottak. A legtöbb buszon gyönyörű tisztaság uralkodik, a nap ellen védő függönyöket sem tépték le, nem koszolták össze. Annak ellenére, hogy a buszok nem járnak gyakran (csúcsidőben 5-10 perc a követési ideje a leggyakoribb járatoknak), ritkán van tömeg a buszjáratokon. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a vonalakat a budapesti 7es buszcsaládhoz hasonlóan osztották be: egy-egy területre sok járat megy, csak az utolsó néhány megálló és a végállomás van eltérő helyen. Ezzel a legyezőszerű hálózattal sikeresen megszüntették a tülekedést. Még csúcsidőben sem látni álló embert a buszon. Ami érdekes, hogy a svéd közbiztonság nem a legfantasztikusabb: nagyon magas a fiatalok körében elkövetett bűnözés: vandalizmus, kisebb rablások, verekedés. Ezért minden buszon dómkamerák figyelnek a rendre, és a sofőr kis LCD képernyőn figyelheti, hogy mi történik a buszon.  Egy csuklós járművön nem kevesebb, mint hat darab kamera figyel. Az SL teljes területén videofelvétel készül az utasokról, pardon nincs. De nem is tüntetnek ellene; az utasok belátják, hogy saját védelmük érdekében történik mindez.



SL Volvo busz



Jegyek, bérletek

A metróhálózat egészére érvényes 1 órás jegy 30 korona (720 forint). Ez a városhatáron belül a buszokra és helyi vasutakra is érvényes. Bérletből 1 napos (2700ft), 3, 7 és 30 napos létezik, utóbbi 18.630 forintba kerül* és az egész városra érvényes. A bérlet egy kis kartonfecni, hátán mágnescsíkkal, ezt a beléptetőkapuban nyíló kis résen kell lehúzni és nyílik is. A bérlet elejére a lejárati dátumot nyomtatják, ezt felszálláskor a buszsofőrnek kell felmutatni. Érvényes jegy és bérlet nélkül tehát sehol nem lehet utazni.  A buszokra ezért csak elsőajtós felszállás van, ismétlem: kb. a budapestivel azonos lakossszám mellett ez nagyon jól működik. Minden állomáson van egy peronőr, akitől lehet jegyet vásárolni, valamint ha sok poggyásszal érkezel, megsérült a bérleted stb, segít kézzel kinyitni a kaput és beenged.




Kulturált megálló jegyautomatával


Érdekes megoldás, hogy a peronőrnél nem lehet bérletet venni és jegypénztárból is csak egy-kettő van a városban. Ellenben gyakorlatilag az összes trafikban, újságárusnál kapható jegy, napi- és hetijegy és havibérlet. Természetesen lehet kártyával fizetni, tehát a bérletvásárlás nagyon simán, sorbaállás nélkül megy. A buszmegállókban automatákból lehet jegyet vásárolni.

Természetesen létezik SMS jegy is, az erre vonatkozó információt a város összes megállójában megtlaálja az utas. Az SMS jegy is 30 korona és 75 percig érvényes, korlátlan átszállással. Nem egyszer mentette már meg a reggelemet az SMS jegy, otthon hagyott bérlet esetén :)

Biztonság

A metró területén biztonsági őrök is vannak, bár nagyon diszkrétek és nem keltenek feltűnést. Pont tegnap láttam kettőt, egy alkesz néni akart metrózni, de nem engedték be. A hölgy nagyon szövegelt az egyiknek, de a srác csak állt, karba tett kézzel, ’tornyosult’ és halkan beszélt a nőhöz, olyanokat mondott, hogy ’nincs vita, jegy nélkül nem mehetsz be, nem fogják kinyitni a kaput’ (Svédországban a királyi családot kivéve mindenkit tegeznek). Teljesen nyugodtan, halkan ismételgette ezt, a végét nem láttam, mert lementem a peronra. Lökdösődésnek, bunkózásnak nyoma sem volt.  Az őrök egyenruhája is korrekt: kimondottan elegáns bordó és fekete kezeslábas, mint egy gyakorlóruha, bakancs, baseballsapka, láthatósági csíkok vagy mellény. Tiszta, takaros, kulturált, tisztelelet parancsoló.


Beléptetőkapu


Egy nagyon érdekes dolog, hogy a megállókban a metróvezető kiszáll a helyéről, kiáll a nyitott ajtóba és figyeli a vonatot. Csak akkor kezdi el az ajtózárást, ha megtörtént az utascsere. Még kint áll az ajtóban, amikor beleszól a kezében tartott mikrofonba, hogy ’záródnak az ajtók, majd beül a helyére, csukja az ajtókat és indul. Kiszálláskor a peronon a metró elejénél elhelyezett 3 db monitoron nézi végig a szerelvényt, hogy senki sem szorult az ajtók közé stb.

Utastájékoztatás

Az utastájékoztatásra sokat adnak az SL-nél. Minden metróállomáson kint van egy kis plakát, az állomásfőnök arcképével, nevével, telefonszámával és egy kis bemutatkozó szöveggel: forduljunk hozzá bátran, ha kérdésünk vagy észrevételünk volna. Egy-egy állomásfőnök 4-5 metróállomásért felelős és egy kis csapat stábja van.

A weboldalon valós idejű információk szerepelnek a dugókról, elakadt buszokról és hasonló zavarokról. A megállókban is feltüntetik a különleges eseményeket, pl. most a kék metró átépítéséről olvashatunk információt. Ami nagyon tetszett, hogy minap meghibásodott az egyik mozgólépcső (4 van, tehát különösebb fennakadást nem okozott) és a fölötte lévő kis fényreklám-sávban azonnal kiírták, hogy ’Hibás, a szerelő úton van’. Tehát azonnali státuszjelentés is van, hogy az utas tudja, hol tart a javítás. Sajnos előfordul vandalizmus is: leggyakoribb, hogy a reklámtáblák, megállók üvegfalát törik össze a rongálók. Az állomásfőnök vagy járőr ilyenkor kiragaszt egy figyelmeztető papírt a törött felületre, amelyben tájékoztat, hogy mikor észlelték a hibát és mikorra várható a javítása

*A stockholmi átlagpolgár fizetésének 4 százalékát fizeti ki egy havibérletre (ára 690 korona, míg egy átlag nettó fizetés 17.000 korona).  Ha 100.000 forintos pesti nettó átlaggal és 8.250 bérletárral számolok, ez 8.25 százalékos arányt jelent.

Ami Pesten jobb

Igen, ilyen is van! Nekem pl. nagyon hiányzik, hogy a metróban sehol nem tüntetik fel a metró útvonalát, a szerelvényeken sincs az ajtó fölé rajzolva. Ugyanez a helyzet a buszoknál: a megállóban csak az aktuális megálló menetrendje van, útvonal, megállók listája nincs. Emiatt egy kicsit nehezebb tájékozódni, pedig beszélem a nyelvet. Ha pl. lekésem az egyik buszt, nem tudom megnézni a megállóban, hogy a másik vajon kb. ugyanoda megy, mert csak a végállomás neve van kiírva a menetrendre. A másik negatívum a metróállomások sivársága. Ugyan megpróbálták feldobni mindenféle modern műalkotással, de ezáltal sok helyen inkább rosszabb lett az összbenyomás. Még a 3-as metró is kedélyesebb az itteni állomásoknál, a gyönyörű 2-es és földalatti megállókról pedig ne is beszéljünk.


45 comments:

  1. Ahogy az utolsó kommentjeidet nézem, azt hiszem megfogott Stockholm. Nem úgy nézem, hogy a közeljövőben visszaköltözöl Budapestre :)

    Üdv

    ReplyDelete
  2. Szia:)

    Azt hiszem már 9400 ft a BKV bérlet :(
    Ugye jol tudom, hogy a Stockholmi bérlet sem személyre szolo, családtagok (ismerös) is használhatják.

    Üdv Skåne-bol
    csipcsirip.blogspot.com/

    ReplyDelete
  3. 9400? anyám borogass...
    Igen, a bérlet nem személyre szóló, bárki használhatja.
    Egyszer elhagytam a bérletemet hó közepén és újat vettem. Mikor hazamentem az új bérlettel, megtaláltam az elveszettnek hittet az ablakpárkányon....
    De az újonnan vásároltat azonnal el tudtam adni a svéd teszveszen, kicsit buktam ugyan rajta de tanulópénz volt, hogy ne legyek már ennyire széjjelszórt...

    ReplyDelete
  4. @Rékuc: Biztos, hogy nem személyre szóló? Itt nyugaton én is azt hittem, de aztán kiderült hogy nem, alá kéne írni, csak ezt soha senki nem ellenőrizte/mondta... Személyi számra is rá lehet regisztrálni, hogy ha elveszted a bérleted akkor másikat adjanak helyette. Plusz, itt ki van írva az összes megállóba a teljes menetrend, meg peronrajz hogy mi honnan indul :).

    ReplyDelete
  5. @anarch: biztos hogy nem személyre szóló :) rá is van írva, hogy 'kortet är opersonligt'. van hely aláírásnak is, de nem kötelező aláírni.

    ReplyDelete
  6. Mentolosmájkrém24 July, 2009 14:24

    Rékuc, milyen az éjszakai közlekedés? Erre mifelénk, leszámítva a hétvégi bulibuszokat, éjfél után marad a lábbusz, a bringa, vagy a taxi."Divat-e" még a külvárosi buszok kővel való dobálgatása az ifjak körében?
    Nemrég jártam Stockholmban autóval, úgy eléggé kaotikusnak tűnt a dolog, konkrétan kettő egész óra nem volt elég 6 km megtételéhez, bár mondták, hogy aznap valami gebasz volt és állt az egész város.
    Szabin voltál, hogy nem volt mihez hozzászólni?:o)

    ReplyDelete
  7. @Mentolosmájkrém: Ja igen, jó hogy szólsz, az éjszakai közlekedésről is akartam írni.
    Hétvégén a metró éjszaka is jár, igaz 20 percenként, de jár. Vannak éjszakai buszok is, szóval hellyel-közzel haza lehet jutni. Persze sem a nappali, sem az éjjeli közlekedés nincs azon a színvonalon, mint Pesten. A megállók korántsem érik egymást olyan sűrűn, mint Pesten, ez persze a földrajzi sajátosságoknak is betudható.
    A kődobálás sajnos még mindig előfordul, mondjuk Rinkeby és környékén nem vagyok gyakori látogató. Kocsival pedig nem járok.

    ReplyDelete
  8. Mentolosmájkrém24 July, 2009 14:40

    Rinkeby, az a stockholmi Rosengård, ha jól tudom ugye? Röviden, a gettó.

    ReplyDelete
  9. @Mentolosmájkrém: igen-igen.

    Meg is van a következő post témája.

    ReplyDelete
  10. Ahogy én tudom, Rinkeby még csak nem is hasonlítható Rosengård-hoz. Ahhoz képest Rinkebyben még egészen "normálisak" a viszonyok.

    ReplyDelete
  11. A kődobálás meg Södertälje-ben volt mennyire tudom. Ott tűzoltókat meg mentőket is dobáltak már meg.
    De Rosengård-ban is dobálással kezdődött a dolog. Akkor a tűzoltók kijelentették, hogy többet nem mennek be a területre. Erre vérszemet kapott a söpredék, és mára már a rendőrök sem nagyon mennek be. Malmö belvárosából meg kiköltöztek a svédek. Malmö, ez a 1992-ben még tündérszép kisváros lezüllött 10 év alatt.

    ReplyDelete
  12. Különböző kultúrák találkozásait mindig a finomabb és érzékenyeb kultúra szívja meg.

    ReplyDelete
  13. @Clear-water: jaja most írom a postot arról, hogy már a tűzoltóparancsnok is lemondott, meg a kisebb tüzeket a rendőrök oltják poroltóval.
    Rákerestem a Rosengård szóra a sydsvenskan.se-n és valósággal döbbenetes volt: stenkastning... källarbrand... brand i soprum... knivman gripen... gängbråk... ny brand... sida upp och sida ner. Borzalmas volt.

    Azonban pár éve stockholmban is lezártak egy metróállomást a kődobálók miatt, nem emlékszel az mi volt?

    ReplyDelete
  14. @Rékuc: nem emlékszem, mintegy két éve figyelem csak a svédországi történéseket.
    Rosengård tényleg gettó. Nem is tudom, hogy engedhették el a dolgokat ennyire.
    Egyszer beszélgettem egy Stockholmba menekült iraki pasival. Ő azt mondta, hogy iszlám területről való csürhe második generációja okozza a problémát, akik a jogaikat már tudják, de a hozott kultúra így tör ki. (Az irakiak többsége nagyon normális, magasan képzett, de az alja az életveszélyes)

    ReplyDelete
  15. Rékuc, Te aki már kezded érezni a svéd kultúrát, hiszen Stockholmban vagy már egy éve, elképzelheted ezeknek a barbár, már bocsánat a szóért, de barom állati tömegek hatásait a Jantelagen-en meg Allsång-on nevelődött finom svéd kis közösségekre.

    ReplyDelete
  16. @Clear-water: ha ha ez nagyon jó megfogalmazás volt.
    Amúgy a kurdok is nagy pernahajderek a hedersmord és hasonló finomságokkal.
    (Svéd kultúra: ebben nőttem fel) :)

    ReplyDelete
  17. @Rékuc: Ja, tényleg.

    ReplyDelete
  18. Ja, tényleg.
    Volt egy kurd munkatársam. Törökországban volt jogi harcos, és megkapta a menekültstátuszt.
    Na, gondoltam, éppen harcosok kellenek ide, ettől épül az ország. Igaz ami ahaz, ő egyetemet tanult és dolgozni kezdett.
    Viszont panaszkodott, hogy teljesen elgyávult a svédországban eltöltött 5 év alatt, már lusta kiállni a jogaiért :S
    Csak annyit mondtam neki, hogy svédországban nem fegyverrel harcolnak a jogi aktivisták, már ha ezt érti gyávaságon...

    ReplyDelete
  19. Mentolosmájkrém27 July, 2009 14:48

    A gettók és az egész jelenlegi helyzet, az oyan politikai kalandoroknak köszönhető, mint pl. Olof Palme volt. Valószínűleg nem véletlen, hogy a mai napig nem tudjuk ki is ölte meg és miért. Az ő országlása idején volt olyan időszak, amikor napi 8000 bevándorlási kérelmet intéztek országszerte és keveset utasítottak el.
    A háborúban és utána összeharácsolt pénz elfogyása után ébredtek rá a kedves(?) hazaiak, hogy a nyakukon van 8-900 ezer bevándorló, aki hozzászokott, hogy 27-én bejön a segély a Social-tól és nem kell érte dolgozni, csak sorba kell állni a bankautomatánál. Lassan a negyedik generáció nő fel így, közben kicsit nehezebb lett ugyan a potyapénz megszerzése, de még mindig megy, mert az adókból telik rá.
    Igaz közben a bennszülöttek kimenekültek pl. Malmöből és bezárkóznak kis falvakba( Gumslöv, Rydebäck, Bunkeflostrand, Limhamn, stb), Norrlandban nő a szélsőjobbal szimpatizálók tábora, a dolgozni akaró külföldiek is belecsúsznak az arabutálat mindent összemosó mocskába és a hivatalos politika is egyre nehezebben tudja elmaszatolni azt, hogy válság azért itt is van. Mondjuk kicsit elkanyarodtunk a tömegközlekedéstől, elnézést , hogy off voltam.
    Uff, beszéltem.:o)

    ReplyDelete
  20. @Mentolosmájkrém: Nem kanyarodtunk el, hanem Rekucnak szedjük össze a következő post anyagát :)
    Olof Palme és a szociáldemokrácia valóban egy olyan tényező ami Svédország jövőjét pár évtizedre keményen meghatározta. Nem jó irányban.
    Elég sok közel keleti bevándorlót ismerek: hozzáállásuk a magyar kisebbségekhez hasonló. Ráadásul nem is nagyon veszik fel őket komolyabb helyre, mint pizzasütő vagy takarító, bár vidéken ez utóbbi is svéd.
    Viszont előítéleteid vannak a hazaiak, a svédekkel szemben. LÁttam őket dolgozni, ha hagyják őket, nagyon jó dolgokat tudnak csinálni. A háborúban nem igazán harácsoltak sokat, mert Hitler minden másnap azzal fenyegetőzött, hogy lerohanja az országot, plusz az oroszok is szemtelenkedtek és a 300 000 fős svéd hadsereg állandó készültségben tartása sok pénzt vitt el. A háboró után meg igen jó dolgokat készítettek, ami vitte a gazdaságot.
    Na, most már tényleg elkanyarodtunk a tömegközlekedéstől.

    ReplyDelete
  21. @Clear-water: olvasok, figyelek :)
    Palme szerepére még nem gondoltam a bevándorlással kapcsolatban, de tény hogy nagyon elszúrták, és nem ők az egyetlen ország Nyugat-Európában - holland barátom részben azért 'disszidált' Hollandiából, mert ott már kezd tarthatatlanná válni a helyzet. Mondjuk ott sokkal többen is vannak pici helyen, és a szélsőjobb térnyerése is aggasztó lehet annak, aki hajlamos őket nem kedvelni.
    Nem a háborúban harácsoltak amúgy, az párszáz évvel ezelőtt volt :) a nagy jólét annak köszönhető, hogy vagy 150 éve nem volt itt háború. No meg a svéd acélipar elég nagy hányada az iszonyatosan jól profitáló _fegyveripar_ amelyből diktatúrákat is bőven ellátnak, csak erről nem illik hangosan beszélni.

    ReplyDelete
  22. Azt hittem @Mentolosmájkrém barátunk a a 2. világháburúra gondolt a harácsolás terén, ahol a svédek jól eladták a nyersanyagokat, főleg az acélt.
    A fegyveripar egy olyan dolog, hogy nyilvánvalóan az veszi meg őket, aki használni is akarja. ezek pedig a diktatúrák.

    Egyébként egy külön post anyaga lehetne az, mennyire nem illik beszélni bizonyos dolgokról, és mennyire kinyílnak, amikor az ember négyszemközt!!! elkezd beszélni róla. Jantelagen az oka? Nem tudom. De többször mondták nekem svédek hogy "Te beszélhetsz róla, te nem vagy svéd, és tudod a én véleményem." Hát, érdekes.
    Mondok egy példát: mindig mondják mennyire nagy dolog a gyerek, milyen szép, milyen kedvesek. Aztán mikor mondtam nekik, hogy igen, szép, de rengeteg nehézséggel is jár, két gyerekkel meg a túlélésről szól a dolog, akkor nagyon, de nagyon a szemembe néztek, és végül annyit mondtak igen csendesen: Valóban, de erről nem szoktak beszélni.
    Mindenesetre ezzel a családdal azóta is összejárunk és jókat beszélgetünk. És ők is élvezik, hogy ilyen dolgokról tudnak beszélni szabadon. És csakis nálunk tudunk beszélni, ha náluk vagyunk akkor nem megy. Erre varrj gombot!

    ReplyDelete
  23. Mentolosmájkrém28 July, 2009 15:44

    A harácsolást fenntartom.:o)) Bár ezt is olyan svédesen csinálták. Kizárólag védelmi célokra adnak el fegyvert pl., ami azért több, mint álszent. Plusz erről sem illik beszélni, de rengeteg ún. jóvátételi pénz ömlött be 45 után az országba az idemenekült zsidók okán. Nem nagyon beszélnek róla, de igaz. Ez is.
    Az ipar is jól ment, ameddig rá nem jöttek, hogy a kínaiak olcsóbbak, de azért a 70-es évek aranykora bizony a háborúnak és a híres semlegességnek volt köszönhető.
    Előítélet? Kinek nincs? Személy szerint egy csomó olyan arabot ismerek, akik kidolgozzák(nák) a belüket, de sajnos van egy olyan alja réteg, akik elrontják az összképet. Úgy, mint odahaza a "brazil"-hordák.:o)
    Háború mellesleg lassan több, mint 300 éve nem volt, ettől kissé lelassult, a valamikor oly heves viking vér. Mondjuk, ha isznak tudnak érdekesek lenni.:o)
    Tiszta-víz, az általad említett időszakos őszinteséget én is tapasztalom. Két sör után és megtudva, hogy nem a Közel-Keleten ringott a bölcsőm, fura dolgok szaladnak ki az egyébként semlegesen langyos svédecskék száján éjjel kettőkor.Meg az is fura(?), hogy kocsmai vita esetén a kidobók először a külföldieket b...sszák ki az ajtón. De erről sem beszélünk.:o)
    Azt hiszem nem itt fogok megöregedni, nekem lassú és unalmas lassan ez az egész.
    Clear, váltott már lépést a malmöi Stora Torget-en a lovasszobor?:o)

    ReplyDelete
  24. @Mentolosmájkrém:
    'Meg az is fura(?), hogy kocsmai vita esetén a kidobók először a külföldieket b...sszák ki az ajtón. '

    feltéve persze ha egyáltalán beengedik őket :DDD

    'Azt hiszem nem itt fogok megöregedni, nekem lassú és unalmas lassan ez az egész.'

    anno pont ezért költöztem Pestre, mert untam az egészet. Szóról szóra ez volt az indokom. De aztá Pesten belefáradtam abba, hogy állandóan arra kell felvérteznem magam, hogy mikor akarnak átverni, megrövidíteni, akadályt görgetni elém... minden reggel úgy kellett kimennem az ajtón, hogy namostbasszameg. Lehet hogy sokaknak ez fel se tűnik és nem találják terhesnek, engem iszonyúan lefárasztott és megöregített a dolog és azóta jobban tudom értékelni a svéd langyos kényelmet.
    Az persze hozzátartozik a dologhoz, hogy nagyrészt expatokkal, külföldről ideszakadt emberekkel veszem körül magam, nem svédekkel...

    ReplyDelete
  25. Mentolosmájkrém28 July, 2009 16:00

    Palme-ról egy sztori, hogy mennyire volt hiteles:
    Amerikában járva elévezettek egy indián polgárjogi harcost, hogy stílusos legyek nevezzük őt Ülő Fikának.
    Palme barátunk biztosította a rézbőrűt, hogy mennyire egyetért az ő harcukkal ott Ámerikában. Erre a mi kis indiánunk csak annyit válaszolt, hogy van egy nép ott messze Északon, akiket hasonlóan semmibe vesznek, valami lappok. Megjegyezte azt is először talán odahaza kellene rendet tenni. Az esti party-ra már nem volt hivatalos Ülő Fika.
    Provokáció volt-e, vagy csak egy eltévedt vélemény ki tudja ma már? Mindenesetre a lappok Skandinávia indiánjai a mai napig. Na pá.

    ReplyDelete
  26. Jah, kínai, olcsó és gagyi.
    A svéd cuccoknak nem tesz jót a globalizáció. Már megint egy olyan dolog, amit a 2. sör után ismernek el. És érdekes módon nehezebben ismerik el, mint a Palme storit és a bevándorlókat. Volvo, Saab, Abu pár példa. Annyira hihetetlen gagyik lettek a nagy ámerikai tulajdonos alatt, hogy szinte használhatatlanok.
    Saját szememmel olvastam valamelyik autóslapban, hogy egy Volvo dolgozó kifakadt: "Hagyjanak már bennünket minőséget csinálni!" Arról ne beszéljek, hogy a GM teljesen visszafejlesztette a Saabot.
    A Pure Fishing meg az összes gyártást elvitte az ABU-tól kínába, leállíttatta a világ legjobb orsójának gyártását.
    Na ennyi.

    ReplyDelete
  27. @Rékuc:
    "Azonban pár éve stockholmban is lezártak egy metróállomást a kődobálók miatt, nem emlékszel az mi volt?"

    Tensta

    A stockholmi buszközlekedésről még annyit, hogy busz késhet néhány percet, de hamarabb nem mehet el. Ha 15 percnél többet késik, akkor a felszálláskor nem kell jegyet/bérletet mutatnod. Ha ennél többet is késik, akkor taxit hívsz, és a számlát beküldöd az SL (BKV) központba. Kifizetik. Ha a busz elektronikus ACCESS kártyaolvasója - a bérlet-kártyát a pénztárcán keresztül is leolvassa - nem működik, akkor ingyen utazol. Ha vezető mégis kéri a kártya felmutatását, akkor nem vagy köteles előkotorni a pénztárcádból.

    Ezeket az érvényben levő szabályokat kevesen ismerik, és még kevesebben tartják tiszteletben. Mint, hogy azt sem, hogy az első ajtót lehet leszállásra használni. Ugyanis cirka öt éve átfestettek a "csak felszállásra" feliratot. Jó, persze, a sofőrt is meg kell érteni.

    ReplyDelete
  28. @Hobbiszakács: köszi, nem meglepő hogy Tensta volt :)
    jók a kiegészítések, már én is küldtem be taxiszámlát az SL-nek, mert 30 percnél több késés volt várható a zöld vonalon, Kifizették szó nélkül.
    Access kártyát hiába mutatok fel a sofőrnek, nincs rajta látható érvényesség, csak a leolvasó látja. Ha az elromlik, tényleg ingyen utazol.
    Érdekes az elsőajtós leszállás amúgy, tavaly próbáltam egyszer leszállni első ajtónál (legelöl ültem és végállomás volt, nem volt felszálló), hát jól rámförmedt a sofőr.

    ReplyDelete
  29. @Hobbiszakács:
    RFID van a kártyában?
    Nem semmi. Itthon majd 20 év múlva :D :D

    ReplyDelete
  30. @Rékuc: "Access kártyát hiába mutatok fel a sofőrnek, nincs rajta látható érvényesség, csak a leolvasó látja. Ha az elromlik, tényleg ingyen utazol."

    Van aki ennek ellenére kéri. Legfőképp az a néhány svéd sofőr. Merthogy nem-e üres a pénztárcád :-) Erre jött az utasítás "felülről", hogy hagyják abba.

    ReplyDelete
  31. @Hobbiszakács: hát de lököttek :)
    amúgy ez a pénztárcás dolog nekem fura. Minap vettem először Access kártyát és az eladó utasított, hogy tegyem a pénztárcámba. Oké, de mindig előrántani a pénztárcát, főleg metróbejáratnál... én neurotikus vagyok az elvesztéssel, de ez egy hatalmas rizikónövelés, hogy elhagyod a pénztárcádat, kikapják a kezedből, kiesik belőle valami... stb. Fogok találni neki egy másik helyet.

    ReplyDelete
  32. amúgy a Slussennél néha van összajtós felszállás!!!! Reggel csúcsidőben, amikor későn áll be a busz és rengetegen várnak, akkor kinyitja az összes ajtót, hogy időben el tudjunk indulni.

    ReplyDelete
  33. Sziasztok.

    Mág annyi eszembe jutott, hogy valamikor októberben átveszi a SL üzemeltetését egy másik cég. Mivel megpályáztatták az üzemeltetést, és az a cég, aki a Hong-kongi metrót üzemelteti és talán ott a világon a legpontosabb a metró, az nyerte meg és az veszi át.
    a BKV is pályázhatott volna :)

    ReplyDelete
  34. @Clear-water: az SL üzemeltetését?
    A metrót már most a Veolia üzemelteti.

    ReplyDelete
  35. Nos a Veolia vesztett.

    Názd, találtam is egy cikket róla angolul.

    tasnimx.blogspot.com/2009/01/veolia-lost-stockholm-metro-contract.html

    ReplyDelete
  36. On 20 January 2009, it was announced that MTR was awarded the contract to operate the Stockholm Metro. The contract is for eight years with an option to extend the agreement for another six years. MTR will start operating the metro on 2 November 2009.

    ReplyDelete
  37. @gergel: Az, RFID.

    A feltöltése is érdekes. Metróbejárat előtt automata, be a kártyával, bepötyögöd a dátumot, aztán be a Master Carddal, arról levonja az összeget, két perc alatt kész.

    @Rékuc: az a piros "fodral" a legjobb.

    @Clear-water: Nálam meg nyert a Veolia:

    www.sl.se/templates/Page.aspx?id=1577

    Konzervatív vagyok: egy blogban kevésbé hiszek, mint a megrendelőben (SL)

    :-)))

    ReplyDelete
  38. @Clear-water: ez már a jövő :-)

    ReplyDelete
  39. @Clear-water: MTR a helyes, ahogy írtad. A félreértést egy állítólagos Viola :-) fellebbezés híre okozta, amit áprilisban megcáfoltak. Addigra már a stockholmi polgár azt sem tudta, hogy hol a feje.

    A mindentudó Wikpedia is hibás! Az angol változatban nem szerepelnek a legújabb hírek. Csak a svéd változat "up to date".

    sv.wikipedia.org/wiki/Stockholms_tunnelbana

    ReplyDelete
  40. Hmm, mit értesz azon, hogy nincs kirakva a kocsikban metrótérkép? Én pont azt vettem észre, hogy maguknak a vonalaknak a képe a legtöbb ajtónál kint van, vagy az üvegen (újabb szerelvényen, ha nem kaparták le), vagy az ajtó felett (régi szerelvényen). Mondjuk pendeltaag mintha nem lenne rajta...
    Maguk a megállók ízlés dolgai, nekem pont jobban tetszettek a kettes és hármas metrónál: előbbinél jobban megkülönböztethetőek, utóbbinál szebbek.
    Access cardról még annyit, hogy meglepően rosszul működik (pedig nekünk órán elég büszkén vezették fel, hogy milyen nagy siker), sokszor nem működnek a leolvasók, késtem volna már le emiatt késői pendeltaagot, ha nem ugrok. :)
    Egyébként van diákbérlet is, ez azért elég jelentős kedvezmény a felnőtthöz képest (kb. 40%), de csak iskolaidőben érvényes: június 16(?) és szeptember között nem.

    ReplyDelete
  41. @Luxa: nem a kocsiban nincs térkép, hanem azt hiányolom, ami Pesten van az alagút falára felírva az összes állomás + merről jön a vonat. Nem mindegy, hogy az elején vagy a végén akarok felszállni és az alagút faláról könnyen leolvasható a következő állomás, meg kiszámolható hogy mennyit kell mennem. Stochkholmban csak 1db kis táblácska van a peron közepén ezzel az infóval.

    ReplyDelete
  42. @Rékuc:
    Jogos, akkor félreértettem. Többi tájékoztatási hülyeség egyébként tényleg borzasztóan idegesítő, állandóan a mobilneten nézegettem, hogy akkor mivel menjek merre mennyit.
    A merről jön a vonathoz meg annyi kiegészítés, hogy másfél hónapig tartott rájönnöm, hogy miért esek el mindig a metrókon, amikor indul: elég régen építették őket, hogy még balratarts legyen a vonalakon.

    ReplyDelete
  43. Stockholmban lehet venni jegyet a buszon (direkt när man kliver på)? Vagy csak elötte?
    Itt ahol én lakom Linköpingbe, SMS-jegyet is lehet venni. Az kb 15 kr, elküldessz egy szöveget , és 5 másodpercen belül kapsz választ ami egy érvényes jegy kb 1 óráig érvényes, azt felmutatod a sofförnek és kész. :)

    ReplyDelete
  44. Most voltam Stockholmban, isteni volt. Nekem elég a térképmennyiség a metrón. Egy dologgal volt problémám: elképzelni nem tudtam, hogy hol kéne kimennem a metróból először. Aztán szerencsére jött pár ember, és láttam, hogy a beléptetőkapu az kiléptető is. :))

    ReplyDelete
  45. Örülök, hogy írtál olyat is, ami itt jobban tetszik, bár valszeg összességében ott jobb :)

    www.demonbonnie.hu

    ReplyDelete

Az elszaporodó spambot kommentek miatt muszáj előszűrnöm a hozzászólásokat. Igyekszem mindenkit hamar beengedni!