Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Wednesday, October 21, 2009

Az orvosnál

A postot Ziebinek ajánlom :)

Ismét utolért az ősszel menetrendszerűen érkező húgyúti fertőzés. Nőtársaim tudják, miről van szó, férfi olvasóim pedig örüljenek a szerencséjüknek: az ő esetükben egy ilyen betegség olyasmi lehet, mint zsiráfnak a hányás. No de nem ragozom! Úgy éreztem, másfél év után illene ellátogatnom egy orvoshoz, beiratkoznom háziorvosi listára stb. A lakásomhoz legközelebb eső körzeti rendelőt egy magáncég üzemelteti (olyasmi rendszerben, mint otthon a Hospinvest, de mégsem - a mégsem része rögtön következik, írom, írom). Felhívtam őket, hogy szeretnék ellátogatni hozzájuk, mert hólyagügyi kellemetlenségeim vannak. A kedves, készséges nővér kérdezte, mikor óhajtok menni.
- Hát munkaidő után esetleg lehet valamikor?
- Természetesen!
- Húha, akkor mondjuk holnap, hat körül?
- Ma is jöhetsz, vannak szabad időpontjaink este.
- Ma nem tudok, mert csak kilencre érnék oda...
- Este kilenc? Tökéletes, tízig tartunk nyitva.

Szóval még aznap este fogadott az orvos. Mondták, hogy néhány perccel korábban érkezzek, hogy tudjak vizeletmintát adni. Úgy is lett, bementem, pisiltem, kb. két percet vártam az orvosra, aki kedvesen fogadott, meghallgatta a panaszomat, érdeklődött, kérdezett. Majd elmagyarázta, hogy mit találtak a vizeletben és mit fog rá felírni. Adott még néhány tanácsot és felírta a receptet. Itt ért a következő kisebb sokk.

A recept nem ám úgy van, hogy a kezedbe nyomnak egy cetlit. A doki beírta a gyógyszertárhálózat központi rendszerébe, hogy Solymosi Réka xxxxxx-xxxx személyi számú illető egy doboz yyyyyy felvételére jogosult. Ennyi. Mivel este már zárva volt a helyi patika, a nővér adott két szemet a gyógyszerből, ingyen, hogy még aznap este megkezdhessem a kezelést. Másnap pedig bementem a nekem szimpatikus gyógyszertárba, bemondtam a személyi számomat és kiadták a gyógyszert. Spaceage? Igen.

Mennyi az annyi? A vizitdíj a körzeti orvosnál 140 korona (3900ft), ugyan nem egy nagy összeg, de a fizetésemhez képest azért több, mint az otthon hisztit keltő 300 forint. 140 korona mondjuk egy főétel egy alacsonyabb árfekvésű étteremben, vagy két rövidital egy koktélbárban, vagy másfél mozijegy. A gyógyszerért további 125 koronát fizettem. Hogy ne nőjenek az égig a fák, évente max 900 koronát kell fizetni a vizitdíjért és 1800-at a gyógyszerért. Ha ezt a határt elértem, onnantól abban az évben már nem kell fizetnem.
 

Köszönöm, gyógyulgatok, csak a penicilin iszonyatosan fáraszt.



Tuesday, October 20, 2009

Flickr kereső

Előző bejegyzésemben fölöslegesnek minősítettem a Tag Galaxy-t. Hogy miért? Mert a Flickr maga is rendelkezik egy remek saját keresővel, amely, ha nem is annyira grafikusan szórakoztató, mint a Tag Galaxy, nagyon funkcionális.
A következőképpen szoktam használni: beállítom a keresést az 'Everyone's Uploads' opcióra, majd beírok egy keresőszót, pl. Budapest. Itt több lehetőségem nyílik: választhatom a Relevant, Recent vagy Interesting találatokat. Álatlában az Interesting-et választom, bízván a Flickr keresőmotor kifinomult algoritmusaiban (ritkán okoz csalódást). A talált képek méretét is beállíthatom, én a Mediumot szoktam választani, úgy a legáttekinthetőbb a találati oldal.
Ezután már nincs is más teendő, csak végigböngészni a Flickr által legérdekesebbnek ítélt képeket az adott témában.
Gyakran használom új fotótémák, úticélok felfedezésére: egy kiszemelt helyszín nevét beírom a keresőbe és megnézem az ott készült legérdekesebb fotókat. Ez nagyon inspiráló tud lenni, hiszen a legegyszerűbb helyeken is elképesztő fotókat bírnak készíteni az emberek.

Próbáljátok ki ti is!


Fotózz 50mm-n!

Én ugyan soha nem értettem az 50mm őrületet - oké hogy szép és jó, de minek harsányan híresztelni, hogy 'én olyan menő vagyok, hogy 50mm-n fotózok, mert beláttam a hatalmas értéket, és jófej módon még külön fotóblogot is indítottam az 50mm fotóimnak, mindegy milyen, csak 50mm legyen, mert azt olvastam a zinterneten, hogy az jó' - szóval kicsit viccesnek tartom ezt az 50mm maszturbálást, dehát a trend az trend, még akkor is, ha történetesen jó dolgokat kap fel néha. Tény, hogy fotóim mintegy 65%-a készül 50mm objektívvel és a maradék egyharmadon osztozik meg a 10-20, a 28, a 85 és a 70-300. És ma reggel én is találtam egy jó kis kezdeményezést, amelyet megosztok veletek.
A Project 10-50 (katt ide) a 2010-es esztendőben 50mm-vel készült fotókat vár a flickr csoportjába. A dolog egyszerű: csatlakozz és tölts fel képeket. Az EXIF adatokat be kell szolgáltatni, és egyik feltétel, hogy zoom obival, 50es állásban nem kérnek képeket, csakis 50mm fix objektívvel készülteket. Természetesen már most lehet csatlakozni és feltölteni. Szerintem kipróbálom - egy saját 50mm blogot nevetségesnek tartok, de egy ilyen közösséghez szívesen csatlakozom.


Thursday, October 8, 2009

Meghívó - TWAN a Nemzeti Múzeumban!

Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy a TWAN - The World At Night - asztrofotós szervezet nemzetközi fotókiállítása Budapestre érkezik. A meghívó és a kiállítás hivatalos honlapja (katt ide) szerint káprázatos fotókban és nagyon szép összhatásban lesz része a látogatóknak, mivel a fotókon nem csupán a világűrről, hanem a Föld minden pontjáról láthatunk fotókat, ahol nevezettes helyszínek fürödnek hold- és csillagfényben. A kiállítók között természetesen szerepel a magyar asztrofotózás egyik eminense, Ladányi Tamás, akinek fotói rendszeresen szerepelnek a NASA (igen, az a NASA) Astronomy Picture of the Day rovatában. (Ez az igazi országimázs, nem a tónikörtisz)



A kiállítás október 16. és 31. között lesz megtekinthető a Nemzeti Múzeumban, mindenkinek melegen ajánlom, nézzétek meg helyettem is!
meghivo

Wednesday, October 7, 2009

Szerepeltem egy magazinban

roma Nemrég megkerestek a svéd Kamera & Bild fotós magazintól, hogy szerepeljek a fotósiskola rovatukban, éjszakai fotó témában. Egy telefonos interjút követően bekértek néhány fotót is, és a tegnap megjelent a lap októberi száma, benne egy gyönyörűséges cikkel, amelyet ezen fotóm teljes oldalas példánya nyitott. Összesen hat fotómat közölték az írás mellett, ebből kettő volt egész vagy dupla oldalas, ráadásul kitették a fejszerkezetemet és a rekafoto.com címét is, szóval igazán nem panaszkodhatom. A cikk rendkívül jó lett, szépen összeszedték, amit a telefonban elhadartam :)
Köszönetképpen kaptam egy tiszteletpéldányt és egy előfizetést a magazinra. Igen elégedett vagyok és most újabb megjelenéseket töröm a fejem.