Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Thursday, November 12, 2009

Norvégia - mi, merre, mennyi?

bilSokan kerestek meg kérdésekkel a norvég kirándulással kapcsolatban, és bár a szervezést nem én intéztem, megpróbálom összegezni a tapasztaltakat.
Amikor az ember Norvégiáról hall, az első dolog, ami eszébe jut, az a drágaság. És valóban, Norvégia igen drága ország, de a két legnagyobb tényező - szállás, benzin - olcsóbbak, mint gondolnánk. Pontról pontra megyek, ha valami kimaradt, szóljatok.
- Autó. Mi ketten mentünk egy kisautóval, és a fotós cuccok és egyebek bizony megtöltötték az ötajtós Vectrát. Mindazonáltal szerintem érdemes 3-4 fővel útnak indulni, mert gazdaságosabban kijön az ember. Ehhez viszont érdemes egy kombit keríteni. Az út Magyarországról hosszú, de még így is olcsóbb, mint két hétig kocsit bérelni.
- Benzin. A benzinárak Norvégiában nem sokkal magasabbak, mint Magyarországon. A másfél hét alatt négyszer tankoltunk, egy tele tank 400 és 500 norvég korona között mozgott, de mentünk is eleget, nagyon sokat autóztunk. Benzinkútban nem volt hiány és általában van kis shop is, ahol viszont nem ajánlatos a vásárlás, mert horror árak vannak.
- Szállás. Kempingházakban szálltunk meg, és csak az első két éjszakára foglaltunk előre, a többit útkozben,spontán néztük ki magunknak. Ősszel ez járható út, nyáron azonban tanácsos foglalni. Két fő részére a szállás 400 és 600 korona között mozgott. Ez nem volt túl gazdaságos megoldás, mivel a kempingházak általában 4-5 fősek, tehát több ember többfelé tudná szétdobni a költséget. A szállások igen pöpec kis helyek voltak, mindenhol makulátlan tisztaság és rend fogadott. Őszi szezon lévén a kempingek többnyire üresen álltak (nyáron valamivel drágább a szállás) és volt olyan, ahol telefonon értesítettük a tulajt, hogy itt vagyunk, megszállnánk. (A képen lévő kemping pl. ilyen volt, a fotót a weboldalukról, a trollstigen.no-ról csórtam. Az egyik házikóban laktunk.) Az illető elmondta, hol találjuk a kulcsot, majd amikor úgy adódott ideje, elkanyarodott a kemping mellett, hogy beszedje a pénzt. De olyan kemping is volt, ahol a pénzt utólag, a főépület postaládájában kellett hagyni. A takarítás távozáskor a vendég feladata, ezt ajánlatos becsülettel elvégezni, mert mindenhol rend és ragyogó tisztaság fogadott. Az ágyak kényelmesek, a fűtés elégséges volt, a konyha pedig mindenhol kényelmesen felszerelt egy reggeli és gyors vacsora készítéséhez. Ne feledjük, hogy több kemping október 1-től bezár télire!
- Elemózsia. Sok mindent vittünk otthonról: kenyeret, konzerveket, zacskós levest, almát. Reggelire vittem zabpelyhet, ezt vízben kell főzni pár percig, sűrű kása lesz belőle. Íze nem sok van, de lekvárral ehető, és késő délutánig elmászkál vele az ember, hihetetlenül tápláló. Vittem teát, mézet és citromlevet is. Útközben vettünk krumplit, virslit meg friss kenyeret.
- Bevásárlás. Útközben több településen találtunk KIWI üzletláncot, ami viszonylag olcsó és ami a legfontosabb, sokáig (este 11)  nyitva van! Szálláskeresés után is ráértünk kiszaladni beszerezni ezt-azt. Párszor betértünk egy-egy útmenti kajáldába, hogy egy tál meleg ételt kapjunk napközben a szendvicsek helyett, de ez legtöbbször nem volt túl jó ötlet, mert nagyon drága (egy egyszerű étel, mondjuk fish n chips, 120 és 150 korona között van) és nem is olyan húde finom, szóval nem kultiváltuk.
- Útvonal. Az útvonalunk itt megtekinthető, kisebb eltérések voltak, meg oda-vissza kocsikázás a szebb részeken, de nagyjából erre jártunk (klikk ide a térképért). Sokfelé készültek a téli lezárásra, a kisebb hegyi utakat szeptember végén, október elején lezárják, láttunk is olyan utat, ahova már nem mehettünk be. Egyik reggel, 1000 méter magasságban, meglepett minket a hó és szinte lépésben kellett haladni, nehogy megcsússzon a kocsi. Ennek ellenére a nyári gumi jó döntés volt, mert általában jó állapotú, száraz utakon jártunk és a hőmérséklet sem ment 0 fok alá, legalábbis nappal :)
- Öltözet. A legfontosabb ruhadarabom a jégeralsóm volt :) egy sportboltban vettem vékony polár hosszú alsót és hosszú ujjú felsőt. Ez hihetetlen jól melegen tartott és elvezette a kúszás-mászás közben keletkezett verítéket. A jégerre vékony, vízhatlan nadrágot és fleece (polár) pulcsit húztam, legfelülre vékony esőkabát. Ez -5 és 12 fok között tökéletesnek bizonyult. Egy túrabakancsot vittem, és egy extra félcipőt cserének. Minden napra két pár zokni jutott (a megemlíthetetlen készletem boxer alsókból állt). Sál és sapka is volt nálam, de többnyire elég volt az esőkabát kapucnija. Fotós kesztyű jó ötlet, de a drága Lowepro kesztyűnél jóval olcsóbbat találtam egy barkácsáruházban: vékony polár anyagból készült és a tenyerén, ujjain apró gumi pöttyök borítják.
Nagyon jó hasznát vettem a félliteres termosznak, reggel megtöltöttem forró citromos-mézes teával, ami igen jól jött a süvítő szélben :)
- Időpont. Mi szeptember 20-án indultunk Svédországból, ami igazán remek volt színek szempontjából, de néhány szempontból talán egy héttel korábbi indulással jobban jártunk volna. A havas reggel kellemetlen volt és több helyen már nagyon készültek a télre - nézzétek meg az utas képnél, mekkora marha nagy hójelző póznákat pakoltak ki az út szélére!  Részben a rossz idő miatt döntöttünk úgy, hogy pár nappal rövidebbre szabjuk az utat. Persze az ősz és a tél minden évben máskor köszönt be, előre megjósolni az ilyesmit teljesen lehetetlen. és egy percig sem bánom, hogy akkor mentem, amikor. Arra is érdemes gondolni, hogy a szállás jóval olcsóbb szezonon kívül. Szóval én mai fejjel szeptember a 10-20 közötti napokat javasolnám egy kirándulásra, aki viszont ragaszkodik a napsütéshez, annak érdemes nyáron nekiindulni.
- Összbenyomás. A fotók egy századrészét sem mesélik el annak a gyönyörűségnek, amelyben részem volt. Sok helyen megfordultam már a Földön, de túlzás nélkül állíthatom, hogy Norvégia messze felülmúlja mindet. Ilyen vadregényes, szép tájak, ennyi vízesés, vad sziklafalak, türkizvizű tavacskák, gleccserek sehol máshol Európában nincsenek. Mindenkinek melegen ajánlom és remélem, többen kedvet kaptak most, látván hogy azért nem elérhetetlen áron van egy ilyen kirándulás.
Remélem, hasznosnak találtátok az írást, akinek konkrét kérdése van, a többiek okulására kommentben jelezze és megpróbálok részletesen válaszolni. Jó utat!


6 comments:

  1. Nagyjából egyetértve hozzáteszem, hogy 4 nyári útunk egyikén sem volt gond -- még főidényben, pl. júliusban sem -- megfelelő faházat találni bárhol az országban egy órán belül. Az átlagáruk 2002-ben 12.100 Ft-ra jött ki, ugyanez 2008-ban 13.000 volt (4-6 ágyasak).

    Az üzemanyag témához csak annyit, hogy mivel a sebességhatár szinte mindenütt 80km/h, nem meglepő módon hihetetlen jó átlagfogyasztást kapunk :), ez kvázi kompenzálja a valamivel drágább árat. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy
    - csupán Osloig eljutni nagyjából 2000 km, és akkor még hol van Nordkapp :)...
    - számolni kell jópár kompolással (Németo-ból Svédországig és vissza kb. 2x100 euró; a fjordokon pedig a kocsit 2 fővel átlag 3000 Ft-ért viszik át).

    ReplyDelete
  2. na ez tök jó, a kompokról teljesen megfeledkeztem, pedig ott volt előttem megnyitva a kiadások tételes listája :)
    jó hogy forintot is írtál, én maradtam a koronánál, hiszen változhat az árfolyam, az OTP bank weboldalán van árfolyamkalkulátor.
    nekem annyiban mákom volt, hogy Svédországban (Göteborg) csatlakoztam az úthoz, és számomra a költségek is csak innen jelentkeztek, de útitársam többször is említette, hogy a hosszú út ellenére is jobb döntés volt saját kocsival jönni, mint helyben bérelni egyet (ő korábban a bérelt autós változatot is kipróbálta).
    Ami kugróan magas költség, az valóban a Magyarország-Norvégia táv, onnantól, főleg 4 főr esetén, csuklás nélkül is meg lehet úszni, no és az ár-érték aránnyal is gondolni kell, mert ilyet máshol garantáltan nem lát az ember.
    A nyárral kapcsolatban még annyit, hogy láttam fotókat a Trollstigenről, és hát ami eszméletlen sok ember ott van nyáron, nem lehet egy kellemes dolog... amerre mi jártunk, sehol egy lélek nem volt, hihetetlen sokat hozzátett az élményhez, hogy nem kellett tolongani, tülekedni.

    ReplyDelete
  3. Jó kis beszámoló, egyszer tényleg el kéne mennem Norvéiába.
    Csak annyit kötözködésképp, hogy a szakértők már +7 °C-tól a téli gumit ajánlják, úgy van kifejlesztve, tehát lehet érdemesebb ott azzal közlekedni.
    Persze ezzel az a baj, hogy ott cserélni gondolom nem praktikus, viszont ha valaki innen megy téli gumival, akkor az 2000 kilóméteren jócskán megkopik a melegben.

    ReplyDelete
  4. Oobie: forrás?
    A norvég törvény november 1-től írja elő a téligumi használatát.

    ReplyDelete
  5. Szia!
    Ha már téligumi, azt is olvastam, hogy száraz hideg úton továbbra is a nyári gumi biztosít jobb fékhatást, de ha csak két darab téligumira van pénzünk, akkor mindig a hátsó kerekekre kell szerelni, függetlenül attól, milyen meghajtású a kocsi.

    A fentiektől eltérően egyáltalán nem használok téligumit, ááá, az csak a mazsoláknak van, ugyanígy vagyok a H1N1-oltással is, habár ez utóbbi nem teljesen jött be, mert lázam van és tüdőgyuszim...tehát téligumi.

    Nagyon szépek a képek! Én már kicsit későinek tartom ezt a dátumot, de ennek is meg van a szépsége. Én 1997. augusztus 8-10. között jártam arra, de olyan jó idő volt, hogy Narvikban az állomáson a szabad ég alatt egy padon aludtam, de nem tudtam az állandó napsütés miatt.

    Narvikig vonattal mentem, majd onnan busszal Trondheimig, onnan Debrecenig megint vonattal, nagyon durva volt, pláne, hogy egyedül mentem.

    Még egyszer el akarok jutni oda.

    ReplyDelete
  6. Remek összefoglaló volt, köszönöm, beleszerettem Norvégiába. Csodálatos helyek vannak ott, meg kell néznem személyeen is.

    ReplyDelete

Az elszaporodó spambot kommentek miatt muszáj előszűrnöm a hozzászólásokat. Igyekszem mindenkit hamar beengedni!