Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Monday, August 9, 2010

Levélküldemény

Ma nagy feladat előtt álltam: szépen kidolgozott, nagyméretű papírképeket kellett eljuttatnom postán a címzettnek. Ott kezdődött, hogy tubust sem kellett vásárolnom, mert a laborban adtak ingyen, amikor megtudták, hogy küldésre lesz, illetve nem tudubst, hanem dobozt, de mindegy. Piti összeg, de jólesett, igaz, törzsvásárló vagyok.
Következett a posta! Svédországban tudvalevőleg megszüntették a postahivatalokat és a levél- és csomagküldést, felvételt, kisboltokba delegálták. Ezekből rengeteg van és a csomag mindig a lakcímhez legközelebbibe érkezik. Ezeken a kispostákon levélküldeményt is lehet feladni, szóval egy ilyenbe tértem be a tubusommal. A táskámban - emlékezve a belinkelt posztban történtekre - egy nagy rolni ragasztószalag, olló és filctoll lapult.
A pulthoz fáradtam. Fiatal szőke lány vár, talán diákmunkás.
- Jó napot kívánok, ezt szeretném Romániába küldeni.
- Levélként vagy csomagként? Mert ha levélként küldöd, nem lehet nyomonkövetni, ha esetleg eltűnne...
- Hátööö... mi a különbség? Mármint árban?
- Lássuk csak...(megméri) - levélként 92 korona lenne, csomagként a duplája.
- Akkor legyen levélküldemény.
- Oké, írd rá a címet, és adom a bélyeget.
- Egy pillanat, csak leragasztom... - és készültem elővenni a ragasztószalagot, ollót.
- Ja, akkor tessék, itt van - és elém tesz egy nagy rolni ragasztószalagot a Posta  logójával és egy ollót. Szerencsére volt lélekjelenlétem lefotózni :)
Természetesen nem kellett külön elfáradnom egy ATM-hez, hanem elfogadják a bankkártyát, köszönet, köszönés, távozás.
Költői kérdés: miért van az, hogy itt a posta a legkisebb trafikos kihelyezettségbe is tud adni az ügyfél dolgát megkönnyítő apróságokat, valamint a legutolsó trafikosnak sem derogál ezt továbbítani az ügyfélnek? És miért nem lehet ugyanezt megoldani a magyar postahivatalokban? Ahol nem tini diákmelósok, hanem elvileg szakképzett személyzet dolgozik, legalábbis az arcuk akkora, mintha ők fújnák a passzátszelet?
És senki ne mondja nekem, hogy ez pénz kérdése...

 


4 comments:

  1. Hát ez bizony nem pénzkérdés...

    Nekünk is eddig 1 kivétellel csak jó, sőt szuper tapasztalataink voltak. Ami nekem külön jól esett, hogy a postás srác emlékezett rám név szerint, mikor mentem csomagot feladni, hiszen fél évvel azelőtt is én küldtem Magyarországra valamit :D

    Az egyetlen bunkó akivel találkoztunk, az az volt, mikor karácsonyi ajándékra rá akarta íratni részletesen mi van a csomagban. Mondtuk de ajándék lesz, ez így ünneprontó. DE akkor is írjuk rá. Átmentünk egy másik postára, ahol pont úgy mint addig bárhol máshol elég volt annyit írni hogy "presents", és az értékét.

    ReplyDelete
  2. de egy szinten sajnos pénzkérdés... nyáron voltam 2 hetet svédországban és azóta elég nehezen viselem a magyarországi morált... mert itt sajnos ami nincs lebetonozva azt ellopják... meg amúgy is bunkók az emberek, mocsok van stb. :)

    amúgy postán dolgozom, (érdekes nálunk nincsnek bunkó dolgozók) és tényleg az van, hogy amit kiadunk a kedves ügyfélnek azt 95% hogy nem látjuk viszont.

    ReplyDelete
  3. Katarzis!
    Hát ez most katartikus lett így 2-3 évvel később.

    Talán azért, mert tényleg pénz kérdése a posta dolgozók pontosan annyit kereshetnek, amennyiből lehet fizetni a rezsit és élelmet a családnak.
    A magyar amúgy is egy depresszált nemzet.
    Sajnos csak ezeket a közhelyeket tudom eléd bocsátani. Nem érdemes elvárni a postai vagy teszkós melóstól a segítőkészséget.

    ReplyDelete
  4. A multkor egy eloadast tartottam a Sophiahemmet Högskola-n, Stockholm, Östermalm, szuper környék. Ottfelejtettem az USB memoriámat, elküldték postán utánam. A boritékra valaki útközben egy csinos kis 2X2cm lukat furt és lenyúlta a memóriát. Ennyit arról hogy itt nem lopnak a postán.

    ReplyDelete

Az elszaporodó spambot kommentek miatt muszáj előszűrnöm a hozzászólásokat. Igyekszem mindenkit hamar beengedni!