Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Thursday, September 8, 2011

Nyárvégi hírcsokor

Végre döglődni látszik a nyár. Az utóbbi hetekben elviselhetetlen, rothasztó időjárás volt: nedves, párás meleg, szélcsend - nem volt 20-24 foknál több, mégis kétszer ennyinek érződött a páratartalom miatt. A lakásban muslincák keringtek körbe minden elöl hagyott gyümölcsöt és hiába volt egész éjszaka nyitva minden ablak, semmit nem enyhült a fülledtség. Sokat esett, de nem frissült fel a levegő, csak párásabb lett minden. Fotózni se volt kedvem, semmihez se volt kedvem. Szó szerint számoltam a napokat az ősz elérkeztéig. Aztán most fordulni látszik az időjárás. Kitisztult a levegő, a reggelek csípősen hűvösek, a nappali 17-18 fok is üde, friss, alig várom, hogy kimehessek a szabad levegőre. A minap elvittem sétálni az új mobilomat is, hogy kipróbáljam a kameráját. Általában lenézem a mobilkamerákat, de be kell látnom, hogy a Galaxy S jól teljesít, ha spontán kép kell és épp nincs kéznél más. Persze a legkellemesebb sétámon nem volt velem a G11, mert reggel egy könnyelmű 'Eh, mit cipeljem, úgyse fotozók soha semmit napközben' felkiáltással kiebrudaltam a retikülből. Aztán persze az irodaépület mellett rátaláltam erre a menő kis tavacskára, átlátszó, vízzel, a partján fűzfa, az alján kavicsok, talán valami aranyhal is úszkált. És rengeteg tükröződés! Jobb híján a mobillal kattintgattam, ez a mai, illetve tegnapi termés. [gallery] De nem az első koraőszi napok elérkezte az egyetlen jó hír. Sok gyötrődés, számolás, töprengés, tervezés után végre eldőlt: októberben ismét megyek Norvégiába! 

Weekend Getaway
Cathedral in snow

Csak három napra megyek, illetve kettő s félre, igazi villámlátogatás lesz, de ez nem zavar meg a kis rózsaszín felhőkön való ugrálásban. Egy fotós ismerősöm, aki eddig Észak-Norvégiában dolgozott, hazafelé tart és megkérdezett, nincs-e kedvem vele tartani a hazaútra. Mivel jóval az északi sarkkör fölül indul, először nemet mondtam, de aztán kitaláltuk, hogy Trondheimben csatlakozom hozzá és egészen Oslóig együtt jövünk. Ez egy olyan 450 kilométer, de ezt a távot két és fél nap alatt tervezzük megtenni, hogy bőven legyen idő közben megállni, kitérőket tenni, fotózgatni. Az a legjobb az egészben, hogy a tavalyelőtt látott legszebb helyeken keresztül haladunk majd: útbaejtjük Ottát, a Rondane és Dovre nemzeti parkokat, no és Trondheim környéke sem csúnya. Trondheimbe még tervezek menni télen, gyönyörű lehet a havas-zúzmarás régi főváros. (Eirikur Ing fotója)
Október másodikán hajnalban repülőre pattanok hát és reggelizni már Trondheimban leszek és irány Otta. Október ötödikén délután pedig Osloból fogok hazavonatozni Stockholmba. A repülő és a vonat szinte ingyen volt, el se hiszem, mekkora szerencsém volt a foglalásommal. A két éjszakás szállás sem fog romba dönteni és 4-600 kilométerre a benzin is megfizethető, még Norvégiában is. Ilyen szempontból örülök, hogy rövid lesz az út, mert ennyire váratlanul egy egyhetes utazás már nem fért volna bele a költségvetésbe.
A jövő hétvégét pedig Umeåban töltöm. Úgymond elébemegyek az ősznek. Umeå egy északi városka, kb. az ország kétharmadánál fekszik a keleti parton. (Stockholm az alsó harmadolóvonalat metszi, szóval igazából déli városnak számít, legalábbis svéd mércével mérve. De Umeå még bőven nem Lappföld.) Remélhetőleg akkor ott már lesz egy kis sárga levél, hajnali köd, ilyesmi. Persze izzítom a szűrőket meg a nagylátót meg a bokehes nyolcvanötöst meg a mindenes G11-et.
 
Panorama of Umeå by night
 (Brynolf fotója) 
Ja és beújítottam egy Gorillapodot, szeretném már használni, mert eddig még nem volt rá alkalmam.