Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Monday, November 26, 2012

Adventi cukiság

Még nincs itt a várakozás ideje, de a boltosok már sutyiban telerakták a kirakatokat karácsonyi gyönyörűségekkel és bevallom, ez egyáltalán nincs ellenemre! Nézzétek, mit találtam egy csillárszaküzletben. Téli mesevilágok! Volt mindenféle variáció, antik TV, kibelezett rádió, de a legcukibb természetesen ez az antik fényképezőgépbe rejtett apró mesejelentet. Persze mozgott is, az alsó lencse helyén egy pici vonat sistergett körbe-körbe, a felső részben pedig kivilágított kulipintyó rejtőzik a műhó halmok között. A nagy képen látni a háttérben egy óriási tévét, abban egész kis városkát rejtett el a művész, szerintem nagyon ötletes. A jobb szélen pedig egy borzalmas hupikék száloptikás pingvin látszik. Az nem kéne.



Sunday, November 25, 2012

Stockholm kincsei - az alagút

A mai posztban egy egészen apró, de nem kevésbé érdekes kincset mutatok be nektek. A belvárosi Brunkebergs-alagútról csak pár hete szereztem tudomást, amikor A-val hazafelé sétáltunk a moziból és egy sikátorban megláttam, ahogy kivilágítva ásít bele az éjszakába. Mivel éjszakára bezárja egy porkoláb, a minap visszatértünk egy túrára.

Azt tudni kell, hogy Stockholmban rengeteg alagút van. A svédek a modern időkben sem bírtak elszakadni az ősi, manós meg trollos meg óriásos legendavilágtól, ezért hogy otthon érezzék magukat, a város alapjául szolgáló sziklákat keresztül-kasul lyuggatták - de ezek az alagutak csak autós forgalomnak épültek a belváros tehermentesítése végett, gyalogos forgalom nincs.

A 231 méter hosszú, majdnem 4 méter belmagasságú Brunkeberg alagút az egyetlen valódi gyalogos alagút a városban. A nagy mérnöki forradalom aranykorában, az 1880-as években épült. A keleti végében a talaj olyan agyagos, mállós volt, hogy félő volt, nem tudják befejezni a munkát. Aztán hozattak Angliából egy fagyalógépet, amelyet eredetileg export ürühús fagyasztásához használtak, és -20 fokra hűtötték a talajt, amelyet így már omlásveszély nélkül ki lehetett aknázni. A mérnök Knut Lindmark volt, aki a régebbi stockholmi látogatók előtt ismeretes Katarina felvonóért is felelős. Ennek ismeretében az alagút nem igazán dekoratív, ráadásul a nyolcvanas években "felújították", ami azt jelenti, hogy borzalmas belső burkolattal látták el. Ezzel együtt látványos hely és remek fotótéma, bár klausztrofóbiásoknak nem ajánlott. Mivel szűk és alacsony, sokkal hosszabbnak tűnik a maga kétszáz méterénél.

A fotók mobillal készültek és ott is szerkesztettem őket. Felhasznált szoftverek: a generikus kamera helyett a Camera FV-t használom, amelyikkel be lehet állítani ISO-t, rekeszt, záridőt meg egy csomó mindent, amit a simával nem. Általában az expokompenzációt használom rajta. A fotókat a PicSay Pro-val dolgoztam fel, az idők során az összes ismertebb fotófeldolgozó appot végigzongoráztam, de ennél jobbat távolról sem találtam.



Monday, November 5, 2012

Stockholm kincsei - Skogskyrkogården

A Stockholm népszerű és kevésbé ismert helyeit bemutató sorozatban a Skogskyrkogården következik. Tükörfordításban - nagyon találóan - Erdei temető a neve és kétségkívül ez az ország leghíresebb temetője. Méltán büszkék rá a bennszülöttek, hiszen az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.
A svédek az evangélikus vallást követik és évszázadok óta élnek Luther szigorú és puritán tanítása szerint. (A hétvége kivétel, de erről majd máskor.) Ez a mentalitás igen tiszteletre méltó, de sajnos nem válik a temetők javára, hiszen errefelé nyoma sincs a Fiumei úti sírkertben, vagy bármelyik becsületes katolikus temetőben látható díszes síroknak, angyalszobroknak, ékes és kísérteties kriptáknak. De van más. A Skogskyrkogården (kiejtés szerint szkugsz-sürku-górden) hatalmas területen fekszik és nagy része valóban erdő. A korábban már említett fenyő és nyírfa dominál, de sok érdekes fát ültettek, sok a fűz, amelyeket egészen bizarr formákra nyírtak. Télen-nyáron remek, hosszú sétákat lehet tenni a végtelen, gondozott ösvényeken az egyszerű sírok között. A temetőbe belépve nem látni sírokat - a tervezők ezzel akarják hangsúlyozni a természet jelentőségét. A sírok pedg mind egyformák és egyforma méretűek - ezzel jelképezve a gondolatot, miszerint a halál előtt mind egyenlőek vagyunk. A temető fő alkotóeleme az erdő, ebbe simul bele az a néhány híres épület, amely a korabeli svéd kulturális és művészi élet élvonalát sorakoztatja fel. A funkcionalizmus svéd atyjaként tisztelt Gunnar Asplund építész két kápolnát is jegyez, egyikben a már ismert Carl Milles szobra köszönti a látogatót. A nem kevésbé híres Sigurd Lewerentz a parkot tervezte úgy, hogy minden részlete vigaszt és megnyugvást nyújtson a gyászolóknak. Télen nem szabad kihagyni egy havas sétát itt, de nyáron is gyönyörű, amikor a zöd dimbek-dombok szelíd hullámzása és a fák susogása veszi körül az embert. Mindenszentekkor pedig errefelé is szokás a világítás és rengetegen járulnak a Skogskyrkogårdenbe, tiszteletüket tenni az elhunytak előtt vagy csak részt venni a hangulatos, nyugodt ünnepben.
Érdekességként megemlítem, hogy a jelenleg létező sírokban pihenő összes stockholmi polgár nyughelyét megtalálhatjuk a neten, egy online katalógusban - nem kell Halottak napján a végtelen temetőben bolyongani, elég egy online keresés :)
Következzenek a praktikus információk és néhány fotó - ajánlom az első bekezdésben szereplő linket a temető angol honlapjára, sok szép és érdekes fotó látható ott is!
Skogskyrkogården, zöld metró 18-as vonala Farsta strand felé, a megálló neve Skogskyrkogården. A hatalmas (lásd térkép) temetőn belül is közlekedik egy városi autóbuszjárat. Van illemhely és a metrónál kisbolt, virágárus. A temető látogatóközpontjában ajándékbolt és kávézó üzemel. A sírkert mindig nyitva áll. Vasárnaponként 120 koronáért, vagy a Stockholm kártyával ingyenes angol nyelvű idegenvezetést tartanak, ahol az épületeket és a parkot is bemutatják.
 
Skogskyrkogården
Skogskyrkogården
Skogskyrkogården
Skogskyrkogården
Skogskyrkogården
Skogskyrkogården
Skogskyrkogården