Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Tuesday, December 4, 2012

Micsoda nap!

Persze a közepén kezdem: ma (hétfőn) aláírtam a végleges lakásszerződést, egy gyönyörű 51 négyzetméteres garzon büszke főbérlője leszek, természetesen a február elsejei költözés után képek garmadával fogok tovább dicsekedni a lakással. Aki olvasta a Határátkelős posztomat a stockholmi lakáskeresés keserveiről, az átérzi, mekkora dolog ez. Hatalmas szerencse, rengeteg rámenősség és a csillagok általános jótékony együttállása kellett ahhoz, hogy négy és fél év után végre saját lakásom legyen. Máris sokkal jobban szeretem Stockholmot :)
Minden azzal kezdődött, hogy egy évvel ezelőtt kaptam egy fülest, hogy van a munkahely közelében egy lakáscég (építtető-kivitelező-tulajdonos-bérbeadó), akiknél nem a szokásos 5-6-7 éves előjegyzési lista érvényes, hanem tetszőlegesen válogatnak megfelelő bérlőt a jelentkezők közül. Állítólag előnyben részesítik a környékbeli nagy cégek dolgozóit. Be is küldtem a jelentkezést és egy éven át rendszeresen zaklattam szegény tisztviselőt, hogy van-e már nekem lakás, van-e már nekem lakás. Egy évig kaptam a nemleges válaszokat, míg egy szép októberi reggelen jött az e-mail, hogy volna egy lakás, van-e kedvem megnézni. Naná, hogy volt. Egy újabb építésű, pár éve felújított 10-12 lakásos ház első emeletén, tágas, kényelmes, világos, tökéletes állapotban lévő 1 szoba-konyha. A szerződésírásra a megfelelő referencia begyűjtése, anyagi háttér ellenőrzése és hasonló átvilágítás rendezése után került sor - mivel egy ilyen bérlőt gyakorlatilag nem lehet kirúgni, amíg fizeti a lakbért, a cég alaposan megválogatja, kivel köt szerződést. Ma délután végre eljött a várva-várt pillanat és alákanyaríthattam a nevem a szerződésre. Kis rózsaszín felhőkön libegtem haza, azaz csak libegtem volna, mert félúton áramszünet miatt leállt a metró. Először azt hittem, csak a metró nem üzemel, de aztán látszott, hogy az egész környék koromfekete. A metrómegállónál 6-700 ember tömörült és egyre csak érkeztek a szerelvények, hamarosan ezres tömeg várta a 10 percenként beszottyanó pótlóbuszokat. A busznál tumultus tört ki, az emberek állat módjára tiporták egymást, egy nőt el is tapostak. Szinte reménytelen volt hívni a taxitársaságokat; szinte gorombán utasítottak el, hogy egyáltalán nincs szabad kocsi, de a cégünk neve varázslatos hatással bírt a diszpécserre, ugyanis mi vagyunk az összes nagy taxicég mobilszolgáltatója és bevetettem egy kis érzelmi zsarolást is - "de igazán, minden nap segítünk a sofőröknek, igazán küldhetnél egy autót most, amikor nekem van szükségem segítségre". Ez bejött, a diszpécser egy percig konzultált a főnökével és öt percen belül előállt a taxi. A sofőrt majdnem kirángatták a kocsiból amikor közölte, hogy rendelésre jött - volt, aki háromnegyed órája állt kint a -15 fokos hidegben -, de szerencsére időben odarohantunk egy sorstársnővel és biztonságba helyeztük magunkat.
Azt tudni kell, hogy Stockholmban iszonyú drága a taxi, a 7.6 kilométeres útért 308 koronát (9333 forint) fizettem. Viszont az is hozzátartozik a történethez, hogy több mint 20 perces késés esetén az SL (itteni BKV) visszafizeti a taxiköltséget, csak a kártyabizonylatot kell beküldeni (természetesen áfás számlát meg hasonló hülyeséget nem kell kérni).
Kísérteties volt az út hazáig, minden töksötét volt, a mekik és a benzinkutak is zárva! Az egyetlen kivilágított hely a Posta egy elosztója volt, gondolom, generátorról működtedték a központot. Utólag olvasom, hogy 81000 háztartás volt áram nélkül kb. du. négy és este nyolc között. Persze mire megettem a hideg vacsorámat, vissza is jött az áram, de pont ma ilyesmiken nem bosszankodom. :) inkább gyújtottam egy raklapnyi mécsest és az új szerződést dédelgettem :)
Ha mindez nem volna elég izgalom, hétfőn még egy csodás dolog történt. Vasárnap egy kedves új ismerőssel kávéztunk a botanikus kert üvegházában, majd kijövet a sötét égbolton gyönyörű fényjelenségre lettünk figyelmesek. - Odanézz - mondom -, északi fény, Stockholmban! Piszok jó szerencsénknek vihogva lerohantunk a vízpartra és amíg a -10 fok engedte, gyönyörködtünk a látványban. Készült néhány igen gyatra fotó állvány nélkül, ISO3200 és 1.8-on, sőt egy panorámát is lőttem, amelyet a sok sötét rész miatt csak többszöri noszogatásra volt hajlandó összerakni a Photoshop.
Réka: Fénypillérek Stockholmban
Réka: Fénypillérek Stockholmban
Réka: Fénypillérek Stockholmban

Hazaérve a fotókat beküldtem a Dagens Nyheter országos napilap szerkesztőségébe, hátha írnak erről a ritka jelenségről. A szerkesztő válasza szerint sajnos nem északi fénynek, hanem az ún. fénypillér nevű légköroptikai jelenségnek voltunk tanúi, amely a földi fények visszaverődése a rétegeződő, lapos jégkristályokon. (Mondjuk ezt azelőtt is közölhette volna, hogy a 300+ facebookos ismerős előtt kijelentem, hogy északi fényt fotóztam.) Ez a jelenség ugyanakkor legalább olyan ritka, mint az északi fény, úgyhogy az első csalódás után mégis tudtam örülni a fotóknak és az élménynek. Ráadásul másnap reggel látom, hogy jókora méretben mindhárom fotót közölték a weben, a helyesen leírt!!! nevemet minden fotó alá szépen odabiggyesztve, ahogy kell. Hát nem remek? A panorámát viszont megvágta a gazember, pedig nem adtam rá engedélyt - de a mai napon ez is csak amolyan műdohogás.
És ha még ez sem volna elég: múlt hét végén megérkezett az első hó, december első napjait havas mesevilágban sétálva töltöttem, sőt életemben először betértem egy kertészeti boltba is és beszereztem egy cukker mini tuját és jácintokat.
Boldog adventet mindenkinek!
First Snow in Stockholm
First Snow in Stockholm
First Snow in Stockholm
First Snow in Stockholm
Advent
Advent
First Snow in Stockholm


No comments:

Post a Comment

Az elszaporodó spambot kommentek miatt muszáj előszűrnöm a hozzászólásokat. Igyekszem mindenkit hamar beengedni!