Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Tuesday, December 24, 2013

Saturday, December 21, 2013

Best of 2013

Úgy érzem, a Best of posztjaim egyre terjedelmesebbek. No nem azért, mert évről évre egyre több fantasztikus fotót alkotnék, hanem inkább azért, mert kevésbé látom értelmét egyetlen fotót kinevezni legjobbnak. Amerikából egyenesen négy fotót is mutatok, a januári félnapos fotósétáról pedig hármat - ezekhez a történésekhez kedves emlékek fűződnek, ezért a képeknek nem csak fotográfiai, de érzelmi értéke is van a számomra, ezeket az értékeket pedig nem akarom szétválasztani egymástól. 
Jöjjön tehát a bőkezű 2013-as válogatás, összevissza sorrendben. 

Stockholm, nyárvég, eső, kékóra, kézből.
Halottak napja, a temetőben sehol egy lélek. Najó, a katolikus részen sokan voltak.Az amerika út betett az őszilevél-fotózásnak, de ezt a tölgyet még sikerült elkapnom.

Nyáresti rét, 85/1.8, bokeh őrület, bevillanás. És tényleg lila volt!

Fehér éjszaka Stockholmban.

Az óváros árnyékai és fényei.

Megérkeztek a svéd felhők - amikor így bodorulnak, visszavonhatatlanul megérkezett a tavasz!

Washington, National Cathedral.

Pumpkins! :)

Tűzoltóautó az esőben, autóablakból.

Kövér kajakok a Shenandoah-völgyben.

Szemben ültem a Göncölszekérrel! Az utastársaim el nem tudták képzelni, mit fotózok ki az ablakon a koromfekete éjszakába.

A 85/1.8 ismét csodákat művelt, szépen mossa a hátteret egy ilyen távoli témánál is. A helyi vasút antik kocsiját már lecserélték egy korszerűbb változatra.

Fagyos napkelte Nacka városrész fölött.

A Djurgården sziget egyik divatos kávézóját belepte a hó. Imádom, ahogy a napsugár átsüt a karfán tornyosuló hókupacon!





Sunday, December 15, 2013

Hóhelyzet van!

Az a helyzet, hogy nincs hóhelyzet... minden nyúlós, vizes és szürke. Illetve fekete. Stockholm iszonyatosan sötét város, a középületek nincsenek kivilágítva, valamiért az utcák sokkal sötétebbnek tűnnek, mint Pesten. Mindenki tűkön ül, várja a havat, hogy világítson a hosszú éjszakában. 
Néhány esős fotót lőttem a városban a minap, kékórásat szerettem volna, de abban az időpontban úgy zuhogott az eső, hogy nem lehetett elővenni a gépet egyáltalán. 






Tavaly ilyenkor így nézett ki a város:

First Snow in Stockholm
Hát nem rémes? Mármint az idei december.
De legalább a Hobbit eszméletlenül jó volt!Az kicsit idegesít, hogy Peter Jackson minden Tolkien-filmbe belegyúr egy eredetileg nem létező, érzékin csücsörítő tündecsajt, akit a könyvben csak egy félmondatban említett a szerző (Arwen) vagy egyáltalán nem is létezett (Tauriel), de ezzel együtt nagyon kellemes filmélmény volt!

Apropó film, S. előrukkolt azzal a teljesen zseniális ötlettel, hogy milyen lenne, ha mindegyik Harry Potter-könyvből készülne egy-egy teljes évados sorozat, mondjuk egy remek BBC produkció! Akkor nem kellene kihagyni a sok gondolkozást, eszmefuttatást, érzelmet, amelyek oly fontosak a könyben és annyira hiányoznak a filmekben. Hátha!

Sunday, November 17, 2013

Új masina!

A Shopping posztot követően egy új játékost is találtam. Az MSI-t mint márkát nem ismertem, de a hozzáértők elég elismerően nyilatkoztak róla és az volt az általános vélekedés, hogy "sok számítógép a pénzért". Végül a GE70 fantázianevű modellre esett a választás, mivel ez felelt meg a "legyen benne SSD és legyen jó nagy a kijelzője" követelményeknek. A géppel együtt egy Windows 8 is érkezett, hát mit is mondjak... még szokjuk egymást. Például nem értem, hogy amíg a Photoshop és a böngésző desktop és start nézetben is ugyanúgy futnak, a Skype például már nem jelenik meg a desktopon, ha átváltok a mozaikos nézetből. Megannyi rejtély! Azt hiszem, a misztikus touchpad funkciókat, amelyek "segítségével" hirtelen a mozaik nézetben találtam magam, miközben csupán egy weboldalt akartam frissíteni, már sikerült kiirtanom, de még semmi sem biztos. Az SSD viszont egy csoda, ma mértem, 14 másodperc alatt áll fel a gép.
Legnagyobb bánatomra nem fényes, hanem matt kijelzővel rendelkezik, ami azért is kár, mert a rendes helye egy ablak nélküli helyiség lesz (a gardrób egy részét tervezem berendezni dolgozósaroknak), tehát a tükröződés egyáltalán nem zavarna. Hiába, nekem mindig jobban fog tetszeni a fényes változat, még akkor is, ha az összes profi a matt kijelzőre esküszik. Viszont azzal vigasztalom magam, hogy a matt felületen könnyebben tudom majd nyomtatáshoz előkészíteni a képfájlokat.
Elvileg ez egy gaming laptop, úgyhogy telepítettem rá az általam ismert legfejlettebb játékot, a Caesar IV-et. Ez egy 2006-os játék és az elődje, a Caesar III nagy régi kedvencem volt. Meglepetésemre beállítható rajta az 1920x1080 felbontás is, egy gyors tesztkör alapján működik is, úgyhogy lesz elfoglaltság a sötét téli estékre! :)
És hogy én se legyek jobb a Deákné vásznánál, parancsoljatok, itt az öniróniától nem teljesen mentes Unboxing Event:







Először a fényerőszabályozó gombbal próbáltam bekapcsolni

Másodszorra összejött

Tömény élvezet!




Wednesday, November 6, 2013

Shopping

Mintha Amerikában nem shopiztam volna ki magam kimerülésig - sajnos a nagyobb tételek még hátravannak. A számítógépem például megérett egy cserére, a hűséges kis erőmű 2007 óta szolgál és egyre fáradtabb, újratelepítés után is. Akku már régóta nincs benne, kizárólag tápról működik, ezért nem túl mozdítható. A webkamera régesrég feladta, és még sorolhatnám. Fáj a fogam egy szép nagy kijelzőre is! Még soha nem volt 15,4 hüvelyknél nagyobb kijelzőm és úgy érzem, eljött az idő, hogy váltsak. Ráadásul eldöntöttem, hogy a félszoba méretű gardróbban berendezek egy dolgozósarkot, szóval végre vehetek nagyobb méretű gépet és nem a kanapén görnyedve fogok gépezni!
Az utóbbi években nem követtem a termékfejlődést, ezért a webáruházak kínálatát böngészve minden leírás kínai volt. De azok alapján, hogy mit szeretnék (nagy kijelző, jó videókártya, több mint 8GB RAM, gyors indulás/SSD), két döntős maradt elérhető áron: az Acer Aspire V3-772G 17.3" FHD és az ASUS G750JX 17.3" Full HD. Ami abszolút nem érdekel: érintőképernyő, Apple termékek (magyarázat szükségtelen), HP (meleg és hangos), Lenovo és Dell (csúnyák). Optikai meghajtó sem létfontosságú, ugyanakkor nem találtam olyan ultrabookot, amely más téren elég erős lenne.
Ha összehasonlítom a kettőt, a következő derül ki: az Asus videókártyája sokkal jobb, viszont ami jobb benne, az a fotófeldolgozást kevéssé segíti, inkább játéknál hasznos, az én játszási kedvem a Caesar III-nál és a DX Ball-nál meg is állt, szóval ez nem tényező. Az Acerben van SSD, ami lénygesebben gyorsabb gépet eredményez, ráadásul a háttérben ott morog egy HDD is, ami, ahogy olvasom, valamivel biztonságosabb tárolást biztosít az SSD-nél, tehát egyik fotós backupnak is megfelel. Ami kevésbé számít, az az akksi, ami az Asusban jobbnak tűnik, mivel viszont 90%-ban aztali gép lesz, sem a méret/súly, sem az akkuteljesítmény (ésszerű határokon belül) nem túl fontos. A processzorbeli különbségnél nem egészen vágom, hogy mekkora jelentőségű az eltérés. Egyes vélemények szerint az Acer nem túl jó márka és attól tartok, hogy ami a papíron jól hangzik, a valóságban silányabb minőségű lehet. Az Asus mégiscsak Asus. Ráadásul nagyon dizájnos a hárafelő fordított kifúvókáival, mint egy vadászgép vagy űrrakéta!
Persze ha álmodhat a nyomor:
de ez az ár mégiscsak túlzás, gamer se vagyok, szóval ez a versenyző nem játszik. Kicsit csuklok, hogy egy igazán jó paraméterekkel rendelkező laptop még mindig ennyibe kerül, ugyanakkor a mostanit is hat teljes éve nyúzom, szóval hosszútávú kapcsolatot keresek :) amit kicsit sajnálok, hogy sem a Sony, sem a Samsung nem nyújt ebben a kategóriában az égvilágon semmit.
Ti mit gondoltok? Kihagytam valami fontosat? Vagy van odakint egy Tökéletes Gép, amely a fenti kettőnél is sokkal menőbb és nem kerül többe? Kommentelni itt is, a facebookon is lehet :)


Friday, October 11, 2013

Utómunka

utomunka
aragornw2

A kék ragyogás a színes üvegablakon beáramló fénytől származik. A két képet egymás mellett nézve hiányzik az alja, de önmagában nézve már nem annyira - és amúgysem tudtam másképp megoldani.


Wednesday, October 9, 2013

Shopoholic!

image

Hát így.

Tuesday, October 8, 2013

Miről maradok le? Amerikai lamentáció


nga.gov
Mivel úticélomon kb. minden bezárt, fotózás és kirándulás helyett gondoltam, készítek egy összeállítást arról, mit is nem nézek meg az idén. A fotók nyilván nem az enyémek, innen-onnan linkelgetem őket. Az amerikai kormánybezárás turisztikai szinten talán Washingtont érinti a legérzékenyebben. Mivel a fő emlékművek a Nemzeti Park-hatóság hatáskörébe tartoznak, ezek mind zárva tartanak. A város ezenkívül a világ egyik leggazdagabb és legérdekesebb múzeumgyűjteményével dicsekedhet.
A 19. század elején egy gazdag angol amatőrtudós, James Smithson úgy érezte, a jenkikre ráfér egy kis művelődés, ezért teljes vagyonát egy alapítvány megalkotására hagyta, amelynek célja az egyetemes tudás terjesztése Amerikában.
"I then bequeath the whole of my property, . . . to the United States of America, to found at Washington, under the name of the Smithsonian Institution, an Establishment for the increase & diffusion of knowledge among men."
Imigyen született a világ legnagyobb és legbefolyásosabb múzeumi alapítványa, a Smithsonian, amely ma 19 múzeumot, kilenc kutatóközpontot és egy állatkertet üzemeltet, és évi mintegy 30 millió látogatót vonz. Az alapítványnak köszönhetően minden múzeumba - és az állatkertbe is - ingyenes a belépés, ami igencsak megnehezíti az egyszeri washingtoni turista életét, mivel egy látogatás alkalmával biztosan nem tudja bejárni az összes helyet.
A legtöbb múzeum a főbb emlékművekkel együtt egy nagy, parkszerű sáv, a National Mall mentén helyezkedik el. A Mall-on rengeteg a látnivaló: kisebb-nagyobb emlékművek, kutak, parkocskák, sétányok, és akárhányszor elkocog az ember mellett egy-egy szakasznyi katona, akiknek hadnagyuk diktálja az ütemet. Mindez roppant látványos!

A múzeumokban azt szeretem legjobban, hogy minden eredeti, semmi nem másolat. Az egyik legnagyobb múzeumba - National Museum of American History -,amelyet viccesen a Nemzet Padlásának becéznek, behurcoltak minden elképzelhető és elképzelehetetlen, Amerikával kapcsolatos tárgyat. Itt látható Dorothy rubincipője a legendás filmből, valamint az 1980-as Lake Placid-i olimpiai aranyérmes hokicsapat meze, akik a győzhetetlennek hitt szovjet csapatot ütötték el az aranytól csodával határos módon. Egy teljes termet Ella Fitzgeraldnak szenteltek, de van itt a vadnyugati vándorlásból való ekhós szekér és itt tárolják az első csillagos-sávos zászlót is.
Egy másik kedvenc a National Air and Space Museum. Nem gondoltam volna, hogy az efféle, porosodó rakétákat tároló hangár nekem való lesz, de az első látogatásom után már minden alkalommal visszatérek és egész napokat tudok itt tölteni. Itt is az eredeti tárgyak varázsa fogja meg az embert: ki nem érzékenyül például el, amikor az Apollo-11 vezérlőmodulja előtt áll, amelyből egykoron Holdra szállt az első ember? De nagy kedvenc a Jules Verne-szoba is, ahol a tervezők az író által elképzelt űrrakéta belsejét építették fel, mahagóniból és vörös plüssből.
Az Air and Space nemrégiben új épületett kapott, hogy végtelenül gazdag gyűjteményéből kicsit többet tudjon megmutatni. A magyar származású repülőmágnás, Steven F Udvar-Hazy (adományából létrehozott és) után elnevezett épület a Malltól távol, a reptér mellett épült meg és olyan hírességeknek ad otthont, mint egy Concorde, egy Lockheed SR-71 Blackbird és egy valódi űrsikló, az Enterprise. Eszméletlen!
http://journeyphotographic.com/
Egy kicsit rejtettebb kincs a Freer/Sackler duplamúzeum, ahol az ázsiai műremekeket tárolják. A közel- és távolkeleti kincsek mellett az épület is egy igazi oázis: itt soha nincs tömeg, az ide betévedő művészet- és történelemkedvelők is a csendesebb fajtából valók, akik kedvelik a békét és a nyugalmat. A múzeum udvara páratlanul szép és harmonikus. Megemlíthetem továbbá az alapítványhoz tartozó botanikus kertet, ahol az ember lába körül csillogó smaragdszínű gyíkocskák cikáznak, a Természettudományi múzeumot, ahol többek között a Hope-gyémántot őrzik, vagy persze a National Gallery of Artot, ahol Dalí, Picasso, Rembrandt, Tizian és Vélazquez műveiben gyönyörködhetünk.
A Hope-gyémánt a természettudományi múzeumban (wikipedia)
Persze panaszra semmi okom, így is rengeteg látnivaló van, és a bezárás kikényszerít a múzeumnegyedből, ahol eddig lógtam a korábbi években, és rájöttem, mi mindenről maradtam le: Georgetown, a folyópart, a rettenetesen gyönyörűséges milliárdos- és nagykövetségnegyed...(minderről lesz még fotó, a múlt héten olyan rekkenő meleg volt, hogy egyszerűen nem lehet kint tartózkodni, a héten viszont már emberi hőmérsékletek lesznek) Egy dolog viszont végtelenül elszomorít: nem sokkal utazás előtt felfedeztem Washington közvetlen közelében egy remek, vízeséses-vadvizes szakaszát a Potomac folyónak. Rettenetesen készültem erre a kirándulásra, erre kiderült, hogy ez a hely is nemzeti park és innentől fogva zárva lesz...
Hát nem gyász, hölgyeim és uraim? De ha minden jól megy, még akad kirándulás a háromhetes ittlétem alatt, szép és érdekes helyekre, addig is sikerült megtapasztalnom valamit, amit az utóbbi 10-12 év szabadságai alatt nem: ülök, olvasok és ténylegesen kipihenem magam!


Sunday, October 6, 2013

Amerika, 1. hét, élménybeszámoló

Múlt szombaton végre elérkezett a várva-várt pillanat és felszálltam a nagy gépmadárra Washington felé, hogy meglátogassam nővéremet és családját. Mindig izgalmas az ilyen hosszú repülőút, persze jobbára attól szoktam tartani, hogy szórakozottságból rossz gépre ülök vagy elnézem az órát és lekésem a járatot (előfordult már)! A Virgin Atlantic se jobbnak, se rosszabbnak nem bizonyult az eddig próbált légitársaságoknál.
Érkezéskor persze az amerikai kormánybezárás volt a nagy téma. Jellemző módon pont akkor zár be az összes múzeum, amikor én itt vagyok, tényleg no komment! A dolog előnye viszont, hogy eddig mindig a rengeteg pompás és ingyenes múzeumban töltöttem az összes városnézésre szánt időmet, ezúttal viszont "kénytelen" leszek felfedezni a város többi részét is, ami máris nagyon érdekes kirándulásokat eredményezett. Ami a kormánybezárásnál is érzékenyebben érint, az a - legyünk őszinték - dögmeleg. Párás, fülledt, 30+ fok, a párán is áttűző nappal, egyszerűen nem lehet kint tartózkodni. Ilyenkor jók a múzeumok, illetve a plázák. Az első napokat ennek megfelelően intenzív shoppingolással töltöttük nővérem társaságában, újítottam farmertől kezdve cipőn át az asztalterítőig mindent (sütőtöktorta illatú illatgyertya, yeahhh), a főfő kedvenc viszont egy Kindle e-könyv olvasó. Régóta szerettem volna egy ilyet, hogy új életre kapjon az olvasási kedvem és ez eddig beválni látszik. Alig tudok elszakadni tőle!
Amikor nem intenzív túlköltekezéssel ütöm el az időt, leginkább itthon hűsölök a légkondicionált házban. Megtehetem, mivel jövő héttől enyhülést mondanak és a 20-21 fokban már inkább kimerészkedem, és három hétig leszek itt, tehát ezt a néhány napot nyugodt lelkiismerettel fordítom a szabadság nem elhanyagolandó elemére, a pihenésre. Olvasással egybekötve, naná. Valamelyik nap sétálni voltam, amit útközben keservesen megbántam ugyan, amikor már a harmadik liter verejték szakadt le a hátamon, de jó volt egy kicsit mozogni és kattintani néhány mobilfotót a környékről.
Egyik este a belvárosba is bemerészkedtem: séta a Georgetown egyetemi negyedben, a folyóparton és a nemzeti emlékművek mentén. Minden zárva, turisták sehol, eléggé elárvult a város.
A napokban tervezzük a National Cathedral látogatását, ez a világ hatodik legnagyobb gótikus katedrálisa (nem elírás, tényleg gótikus, mivel ebben a stílusban készült), remélem, guszta fotókkal érkezem onnan is!

Lincoln Memorial napnyugtában Georgetown Harci helikopter, csak úgy szálldosott. Washingtonban vagyunk Lincoln emlékmű alkonyati fényben




Amerika, 1. hét, néhány mobilfotó

Tipikus amcsi ház
School Bus
Szépséges!


Mexikói vacsi
Ballston
Virginia
Frozen Yoghurt megannyi feltéttel.


Esti fény