Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Friday, August 29, 2014

Bevándorlás és integráció III - segélyek és munkanélküliség


Na ott tartottam, hogy a migráns megérkezett az országba, vagy kapott letelepedést, vagy nem - inkább igen -, és akkor most jó esetben ő is meg az állam is, rossz esetben csak az állam, elkezd filózni, hogy most akkor hogyan tovább?
Eddig többnyire száraz adatokat sorakoztattam sorba, próbáltam őket úgy összerakni, hogy legyen egy piros szál a történetben. Most elkezdek a hétköznapokról és a bevándorlás a népességre kifejtett hatásairól mesélni. Első körben a munkanélküliséget és a segélyezést járom körbe. A gazdasági adatokat természetesen itt sem hanyagolhatom, de megpróbálom azért érdekessé tenni a számokat is.

A menedékkérő migránsok elszállásolása az utóbbi pár évben égető problémává nőtte ki magát, naponta olvasok cikkeket országos és főleg helyi újságokban arról, hogy az önkormányzatokat mennyire megterheli a menekültszállások kialakításának kötelezettsége. 
Ahhoz, hogy megértsük a probléma egészét, röviden vázolom az idevágó közigazgatási berendezkedést. Az állami bevándorlási hivatal, a Migrationsverket, kiadja a menekültstátuszt, a letelepedési engedélyt, azonban a gyarorlati befogadás, ellátás az  ország 290 önkormányzatára hárul. Egyelőre nincs törvény arról, hogy az önkormányzatok akaratuk ellenére is kötelezhetőek menekültbefogadásra, ezért a különböző önkormányzatok között igen ferde az eloszlás a befogadott menekültek számát illetően.
Egy kisebb, pár száz lelket számoló önkormányzat értelemszerűen nincs felkészülve arra, hogy egyik napról a másikra 50-100-200 menekültnek biztosítson szállást, oktatást, betegellátást, integrációs programot. Sok esetben a menekültek analfabéták vagy nagyon alacsony iskolázottsággal rendelkeznek, oktatásuk tehát nem megoldható a hagyomásos iskolai keretek között. Sok beszámolót olvashatunk arról, hogy az önkormányzatok roskadoznak a hirtelen rájuk borult migrációs hullám alatt, amely mind a költségvetést, mind az egyéb forrásokat maximálisan megterheli. 
A legnagyobb problémát a lakáshiány jelenti. A Migrationsverket saját lakásállománya hosszú évekkel ezelőtt megtelt, ezért újabban magánvállalkozókkal kötnek szerződést és gyakorlatilag minden üresen álló szállást felvásárolnak vagy kibérelnek. Néhány kirívó példa ez a kemping, amelyben egy hatágyas lakásért havi 56 ezer koronát kér - és kap - az élelmes vállalkozó.  (5800 euró) 

Szomáliai menekültek a Glava menekültkastély előtt.

Mint korábban írtam, a menedékkérelem elbírálása után is kell valamit kezdeni az "új svédekkel", ahogy mostanában divatozik nevezni a friss bevándorlókat. Jelenleg 11 ezer ember várakozik a fent vázolt ideiglenes szállásokon, mivel az állam nem tud nekik állandó lakhelyet biztosítani. És hogyan is biztosítana? A svédeknek sem tud.
Az ország önkormányzatainak 85%-ában uralkodik lakáshiány és a jelenlegi 11 ezer menekültön kívül, akik már megkapták a letelepedést és jelenleg abszolút lakás nélkül várakoznak a menekültszállókon, heti 2500 menekült érkezik, akiket szintén el kell szállásolni, étkeztetni, meg kell kezdeni az oktatásukat, gyerekeket iskoláztatni kell,  betegellátást kell biztosítani... no meg persze ott van az a soktízezer ember, aki még elbírálásra vár. (forrás)
A wikipédia szerint a hozzám közel eső Rinkebyben 89% fölött van az első és második generációs bevándorlók aránya. Jelenleg a szakértők 186 bevándorlók által dominált, szegregált városrészt tartanak számon az országban, ami nem kis teljesítmény; én azt sem tudtam, hogy egyáltalán van 186 város ebben az országban. Az is igaz, hogy a három nagyváros körül  darabonként akár öt-tíz ilyen városrész is található.

Önmagában az, hogy a buszon én vagyok az egyetlen fedetlen fejű nő, illetve nem ritkán az egyetlen fehér nő, még nem lenne baj, bár nem igazán értem, hogy a svédek hogyan tűrik, hogy az országuk egyes részein abszolút kisebbségbe kerülnek és még ki is nézik őket (jó esetben) és miért nem küldték el már régen a fenébe az ezt lehetővé tevő kormányokat. Ez viszont ízlés dolga és a száraz gazdasági adatokra önmagában nem lenne hatással.
A nagyobbik baj az, hogy a rengeteg bevándorlót fogják, betömik a már így is kétségbeejtően zsúfolt bevándorlónegyedekbe, a szájukat betömik segéllyel, és magukra hagyják őket. Nem kötelező dolgozni. Nem kötelező svédül tanulni. Az állampolgárságnak nem feltétele se egyik, se másik. Helyette a politikusok arabul írt választási plakátokkal próbálják megnyerni őket. Már amelyikük tud olvasni.
Ráadásul a törvény megengedi, hogy a letelepedést kapott bevándorló oda költözzön, ahova akar; nem lehet kötelezni, hogy oda költözzön, ahol munkahely, lakás és integráció vár rá. A közelkeleti, afrikai emberek nagy része a saját népcsoportjához szeretne közelebb kerülni, így jutnak egyre nagyobb csoportok a már hiperszegregált nagyvárosi elővárosokba, ahol az önkormányzat ma már öröklakásokat vásarol fel piaci áron, hogy majd a szociális segélyen élő családoknak adja ki azokat. Ismét más családok feketén, másodkézben bérelnek lakást honfitársaiktól. A zsúfoltság, lelakottság elkerülhetetlen és azonnali: egy három-négyszobás lakásban egy népes szomáliai család nem tud normális körülmények között élni. A fürdőszoba állandóan használatban van, ezért azonnal elkezdődik a penészedés. A tinédzserek nem tudnak nyugodt körülmények között tanulni, barátok meghívásáról szó sem lehet, innentől kezdődik a csellengés, züllés.  A homogén hazai közeg sem motiválja az embert, hogy nyelvet tanuljon, munkát keressen, beilleszkedjen.

Néhány adat és ábra a döbbenetes szegregációról:


A világos oszlopok az első generációs bevándorlókat, a sötétzöld a Svédországban született állampolgárokat képviseli. Az ábra a kifizetett szociális segélyt mutatja az egyik legszegregáltabb önkormányzatban, Södertälje városában. 

A kördiagram a népességeloszlást veti össze a segélyeloszlással, innen kiderül, hogy 2010-ben a segélyek 77,8 százaléka vándorolt bevándorlók zsebébe, miközben a bevándorlók "mindössze" a lakosság 31,7 százalékát tették ki. Az arány több önkormányzatban is hasonló. Az országos átlag a migrationsinfo szerint a Svédországban kifizetett szociális segélyek 40%-át adják a mintegy 15,9% bevándorlónak. ( forrás, forrás)


 A fenti ábra a százalékban közölt foglalkoztatási különbséget mutatja a helyben, illetve külföldön született lakosok között az egyes országokban. Érdemes megfigyelni, hogy a legrosszabb helyezettek között csupa olyan ország van, akik nagyszámú arab és afrikai bevándorlót fogadtak és közismert integrációs problémákkal küszködnek. További érdekesség, hogy a Magyarországra bevándoroltak közül az ábra szerint többen dolgoznak, mint a helyben születettek. Forrás: miniszterelnöki hivatal


Az persze világos, hogy az üres kézzel, életéért futó (tegyük fel) nincstelen embereknek eleinte szüksége van segélyre, hogy felemelkedhessenek, új életet kezdjenek. Ezzel nem is volna semmi gond, ám a számok azt mutatják, hogy a bevándorlók munkapiaci helyzete eléggé kétségbeejtő. Az OECD-országok közül Svédorszában van a legnagyobb különbség a svédek és bevándorlók foglalkoztatásában: miközben a svédek között a foglalkoztatás eléri a 76,5%-ot, a külföldiek között ez a szám csak 58,3%, az Európán kívülről érkezettek pedig még az 55%-ot sem érik el. A nyílt munkanélküliség a bevándorlók között több mint kétszerese a svéd népesség munkanélküli arányának. A nők kétharmada öt év után is munkanélküli. (forrás, forrás, forrás)

Hogy a svédek miért vizsgáznak elégtelenre integrációból, annak több oka is van. Az egyik, hogy Svédországba aránytalanul sok menekült érkezik, és ők a világ legszegényebb és legrosszabb oktatási rendszereivel rendelkező országokból jönnek. Svédországot pedig egy iszonyúan tudás-és szolgáltatásorientált munkapiac uralja, ráadásul a világon itt a legmagasabbak a kezdő fizetések. Értelemszerűen nem lehet a semmiből csak úgy elkezdeni dolgozni. Nyelvtudás szinte mindenhez kell, a külföldi képzés honosítása pedig itt sem egyszerű folyamat. 
Egy másik ok a svéd tolerancia. Nem akarják senkinek megtiltani a szabad vallásgyakorlást, a muszlim országokból érkezők jó része ezt bőven ki is használná. Barátom meséli, hogy a munkahelyén néhány muszlim kolléga a mosdóban készül fel a napi öt imára: a mosdókagylóban mosnak lábat, utánuk úszik az egész mosdó... és nem lehet rájuk szólni. Több botrány is származott abból, hogy muszlim álláskeresők nem akartak kezet fogni ellenkező nemű főnökjelölttel, és amikor emiatt nem kapták meg az állást, felnyomták a munkáltatót a diszkriminációs ombudsmannál, mirefel bőséges kártérítésben részesültek. A svédek legendásan konfliktuskerülő és in absurdum toleráns világnézetének bizarr velejárója, hogy a munkáltatók nem mondanak nyíltan nemet a bevándorlóknak, de az olyan névvel ellátott pályázatokat, akikről sejthető, hogy valamilyen egzotikus vallás vagy kultúra hordozói, egyéb okokra hivatkozva óvatosan és természetesen minden tiszteletet megadva - a papírkosárba helyezik.

Az eddig leírtakból leginkább az derül ki, hogy a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. A svédek tárt karokkal fogadják a menekülteket, válogatás nélkül fogadnak be bemondásra szinte bárkit, aki eljut az országhatárig, de utána nem igazán tudnak mit kezdeni ezzel az új népcsoporttal. Azt hiszik, ha eldugják őket valami istenhátamögötti faluba vagy egy nagyvárosi gettóba, a probléma majd idővel megoldódik. Hát nem oldódik, sőt. A hírek, amelyeket ebben a sorozatban linkelek, egyre nagyobb visszhangot kapnak a médiában és a társadalomban is. Valami talán - nagyon lassan és bizonytalanul - kezd megváltozni. Ennek egyik oka a világpolitikai helyzet is lehet: az Iszlám Állam törekvését nem lehet figyelmen kívül hagyni. És Svédország sajnos nagyonis közelről érintett az Iszlám Államban.

A következő poszt a talán legnépesebb és legszembetűnőbb bevándorlócsoportról fog szólni: a muszlimokról. Utána pedig a média szerepéről lesz szó: hogyan tálalja a sajtó ezeket a dolgokat a svéd népnek, és hogyan is állnak tulajdonképpen a svédek a bevándorláshoz? 




5 comments:

  1. Jól nyomod, abba ne hagyd... :D
    De baxxa meg, nem látják, ha más nem, a grafikonokból, hogy ebből már középtávon is q nagy gebasz lesz?Oda jutnak, mint Dél-Afrikában, hogy a fehérek csak kerítéssel körbevett helyeken tudnak majd lakni, és este nem lesz érdemes kijárni?Azonkívül a milliószámra elherdált pénz mennyire fog majd hiányozni teszem azt 20 év múlva, a nyugdíjaknál??Hogy lehetnek ennyire fafejűek?

    ReplyDelete
    Replies
    1. A többseg szerintem meg mindig ott tart (naivitasbol, joindulatbol), hogy szegeny sziriaiak/irakiak/szomaliaiak nehogy meghaljanak otthon, mindenkinek jar egy esely egy uj (jobb, bekes) eletre. Nekünk svedeknek meg van (volt) sok penzünk, hadd tamogassuk öket. Jöjjenej csak ide. Meg ugyis van több kedves bevandorlo ismerösünk aki tisztesseges es dolgozik (mert tenyleg sok ilyen is van), es rajuk nezve is rossz lenne korlatozni mostantol a bevandorlast. Na meg hat az SD az a "naci part", tölük el kell hatarolodni teljesen. (A többi part meg tovabbra is tart karokkal var mindenkit.) Tehat aki a menekültek csökkenteset tamogatja, az automatikusan rasszista naci. Szerintem a legtöbb svednek itt veget is er a törtenet.

      Szerintem az erzekeli csak jobban a problemat, aki közelebb lakik a problemas negyedekhez. A nyugis kertvarosokbol, draga belvarosi negyedekböl nem fogjak atlatni a helyzetet, szerintem siman atlapozzak ezeket a hireket (Rinkeby, Husby, Rosengård, stb.) az ujsagban. Ök (svedek) ugyis jol elnek, az meg nem erdekli öket ha az arabok egymas autoit gyujtogatjak. Bar ahogy olvasom, egyre több helyen van problema a fiatalokkal (rongalas, gyujtogatas), ami miatt persze nem szabad a menekültek tizezreit megbelyegezni, de megis csak egy olyan kulturalis romlas, ami visszavezethetö a kevesbe civilizalt bevandorlokra.

      Most ugyebar tema hogy adot kellene emelni, hogy eltartsuk a növekvö bevandorlast, ugyhogy jobban szem elött van a dolog. Az hogy az orszag egyszerüen nincs felkeszülve az evi 100.000 bevandorlora (lakas, ellatas, oktatas, munkalehetöseg), az tovabbra is tabu sajnos, pedig ebben aztan semmi rasszizmus nincs, ezek puszta tenyek. Par napja volt erröl egy nagyon jo iras a DN-ben egy keresztenydemokrata politikusnötöl, aztan szegenynek magyarazkodnia kellett hogy hogy mert ilyeneket leirni :(

      En a Geegee fele apokalipszistöl nem tartok, de teny hogy mindenkinek (a mar itt elö menekülteknek ugyanugy!) jot tenne ha kicsit visszavennek a tempobol, es elöször munkat talalnanak azoknak, akiknek eddig nem sikerült (a "frusztralt fiataloknak" peldaul). Ahelyett hogy importalunk tovabbi több tizezer munkara ehes embert :( Bünözes es munkanelküliseg mindig is lesz, de jo lenne megelözni a tovabbi növekedeset.

      Delete
    2. Sajnos a geegee féle apokalipszis már bekövetkezett. Ha nem is fegyveres őrök segítségével - még -, de a szegregáció teljes és tökéletes. Hány Rinkeby-lakos járt már Vaxholmon? Hány djursholmi lakos megy Rinkebybe piacozni? Ráadásul pont Stockholm, földrajzi adottságainál fogva, tökéletesen alkalmas az abszolút szegregációra. A városzrészeket erdős részek, mezők, tó- vagy tengervíz választja el egymástól, nem lehet csak úgy átsétálni.

      Delete
  2. Itthonról nem látom világosan, de segítsetek megérteni! A svédek kb. 85%-a pártolja a bevándorlást és egy részük még a mennyiségét is növelné, ugyanakkor a pénztáros elfordulva adja a visszajárót a bevándorlónak, a munkaadó pedig csendesen a kukába süllyeszti a "gyanús" nevű önéletrajzokat, Hogy van ez? Leegyszerűsítve ez képmutatásnak látszik, esetleg a maguk előtt sem vállalt idegenkedés kompenzációjának. Ez a segítsük őket, de nem legyen közünk hozzájuk attitüd?

    ReplyDelete
    Replies
    1. Nagyon jo kerdesek es nem latod rosszul bar szerintem az elfordulva adott visszajaro eleg ritka (tul oszinte lenne ;) )
      Igyekszem bovebben kifejteni hamarosan mert ez egy komplex kerdeskor!

      Delete

Az elszaporodó spambot kommentek miatt muszáj előszűrnöm a hozzászólásokat. Igyekszem mindenkit hamar beengedni!