Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Friday, August 22, 2014

Bevándorlás és integráció Svédországban II - ki kicsoda?


Svédország gyors változások előtt áll. Friss adatok szerint az év első hat hónapjában 49.000 emberrel növekedett a lakosság. Ez korántsem egyedi eset. 2000-2013 között 760.000 volt a lakosság növekedése. Ebből 530.000 első generációs, további 183.000 második generációs bevándorló volt. Ez a két csoport tehát a népességnövekedés több mint 90 százalékát teszi ki. 

Ma csaknem minden 6. svéd lakos, azaz a népesség 16 százaléka, külföldön született, azaz első generációs bevándorló. Ez magasabb arány a 19. századi nagy amerikai bevándorláshullámnál is. Svédország kivándorlóországból bevándorlóország lett, ami lényegében új fejlemény: 75 évvel ezelőtt csupán a lakosság 1 százalékát tették ki a külföldön született emberek.

A svéd bevándorlás nem csupán a számok alapján különbözik a legtöbb európai államtól: sok más EU tagállamhoz képest Svédországban jóval magasabb az Európán kívüliek aránya a külföldiek között. Az első generációs migránsok mintegy fele származik más kontinensről. Ez szorosan összefügg a svéd menekültügyi politikával: 2011-ben a kibocsátott letelepedési engedélyek 18 százalékát menekültek kapták. Hollandia ezzel szemben 10, Németország 4 százalékos arányt mutat fel. További 38 százalékot a családegyesítők, azaz a menekültek rokonai kaptak meg. Ez több mint kétszerese az osztrák és holland adatoknak.
 - Dagens Nyheter, 2014-08-14 - 

 "Mostanra elértük a tűréshatárt. Ha a jövőben szeretnénk megfelelően fogadni azokat, akiknek leginkább szüksége van menedékre, haladéktalanul korlátoznunk kell a letelepedési engedélyek számát."
- Maj-Lis Lööw, szociáldemokrata bevándorlási miniszter, 1989. -
1989-ben 29 ezer bevándorló érkezett Svédországba. 2014-ben ez a szám várhatóan eléri a százezret. A szociáldemokraták a napokban élesen elítélték Fredrik Reinfeldt moderát kormányfőt, amiért az egy beszédében megemlítette, hogy a szokatlanul nagy bevándorlási hullám megterhelő lesz a költségvetésre. A szociáldemokraták adóemeléssel, a moderátok reformok befagyasztásával és megszorításokkal finanszíroznák a fennálló helyzetet. A sajtó nem szembesítette a szociáldemokrata kormányfőjelöltet a fenti, 1989-es idézettel.


Nem titok, hogy Európába rengeteg menekült igyekszik. A világ tele van háborús övezettel, nyomorúsággal, elnyomással,  jobb sorsra érdemes emberekkel. Az UNHCR 1951-es menekültügyi egyezménye évente meghatározza az egyes államok befogadási kvótáját. Svédországot a 2014-es évre 1900 menekült befogadására kötelezi az ENSZ. Hogyan fogadunk mégis be csaknem százezret?
A migrációs törvényeket az évek során újból és újból bővítették úgy, hogy egyre többen essenek menekült besorolás alá. A legújabb megfogalmazás a "különösen nyomós körülmény", amelyre szinte bárki hivatkozhat, ha nem felel meg a hivatalos menekültstátusznak. Akit mégis elutasítanak, az korlátozás nélkül akármennyiszer fellebezhet a döntés ellen, új körülményekre hivatkozva. Az idegenrendészeti ügyintézés elévülése után - ez négy évet jelent - az illető hivatkozhat a különösen nyomós körülményre és ilyenkor rendszerint megkapja a letelepedési engedélyt -  a kör pedig a családtagok kihozásával zárul be. (Elvileg létezik egy olyan törvény, hogy aki családegyesítésért folyamodik, annak kötelező felmutatni, hogy egymaga is el tudja tartani az érkező családot, máskülönben a családtagok nem kaphatnak letelepedési engedélyt, de annyi kivétel van benne, hogy 90%-ban nem is alkalmazzák.) Magyarul ha valaki először határsértést követ el - a már ismertetett dublini egyezmény értelmében, valamint vízum hiányában legálisan nem lehet Svédországba érkezni a jelenlegi háborús övezetekből -, utána pedig négy évig rejtőzködik, a végén nem börtönnel és/vagy kitoloncolással, hanem élethosszig tartó ellátással jutalmazzák.  


A 2013-as menekültek eloszlási aránya, letelepedési jogcímre bontva. A zöld cikkely az ENSZ-határozatnak megfelelő menekült (tekintve, hogy mintegy 53.000 embert látunk az ábrán, ez jóval meghaladja a kvótában foglalt számot), a többi rész, csaknem háromnegyed, pedig különböző bővítések, kivételek révén maradhatott. Érdemes megjegyezni, hogy csupán a kék cikkely képvisel ideiglenes letelepedést. Nagyon kevés kivétellel mindenkinek véglegest adnak, ezért amikor végetér egy háború, a legtöbben nem térnek haza. Hogy miért nem, arra is kitérünk részletesen hamarosan. 
(Forrás: migrationsinfo.se, egy liberális think tank, amely célja a migráció pozitív hatásainak népszerűsítése)

 Aki végképp nem kap belépőt

A fentiek tükrében elég nehéz Svédországban nem kapni letelepedési engedélyt, legalábbis ha az ember menekültként érkezik. De vannak, akiket mégis elutasítanak. Ezek közül korántsem megy mindenki haza. A Wikipedia szerint 2007-ben 3398 iraki, afganisztáni és szomáliai személy kérelmét utasították el. Közülük 263-an önként hagyták el az országot, 44-et pedig idegenrendészeti eljárás keretében toloncoltak ki. Nettó 3091 személy. Ugyanez a cikk mintegy 35 ezerre becsli az illegális bevándorlók, újsvéd nyelven papírnélküliek számát. Annak fényében, hogy csak 2007-ben több mint háromezer emberről nem tudni, hova lett, öntse el mindenki magában, hogy reális-e ez a becslés, vagy sem. (forrás)

A papírnélküliek kétségkívül nehéz helyzetben vannak. Az egyház és számos civil szervezet segíti a bujkálókat: szállást, élelmet, társaságot biztosítanak számukra. Viszont csak fekete munkát vállalhatnak, fekete szállást bérelhetnek és ezáltal értelemszerűen roppant kiszolgáltatottak. A politikai elit nemrég erőteljesen növelte a papírnélküliek jogait. A papírnélküli gyerekes családoknak Malmö önkormányzata megszavazta a szociális segélyt és a lakhatási garanciát. Igen, az illegális bevándorlók, akik sosem folyamodtak letelepedésért, illetve elutasították kérelmüket, a jogosan tartózkodók és állampolgárok előtt kapnak lakást és szociális juttatást. Idén január óta pedig a papírnélküliek szimbolikus vizitdíj fejében (50 korona, azaz 5 euró a szokásos 200-400 korona helyett) részesülnek betegellátásban ugyanolyan feltételekkel, mint a menekültek: sürgős, illetve halasztása esetén szövődményekkel járható betegségek, fogamzásgátlás, abortusz. Szintén 50 koronába kerül a sürgősnek ítélt fogászati beavatkozás is, erre a svédek számára 300-1500 euró között mozog a felső összeghatár és valahol 75 eurónál kezdődik egy vizsgálat. Az illegális migránsok gyerekeit ugyanolyan betegellátás illeti meg, mint az állampolgárokat. (forrás) Ők iskolába is járhatnak.

Stockholmban a REVA akció ellen tüntetnek

A papírnélküliek jogai nem csak a szociális hálóra terjednek ki. A határsértés elvileg itt is illegális, a papírnélküli migránst a rendőrség elvileg kitoloncolja. A gyakorlatban ez másképp működik: tavaly a rendőrség határvédelmi akciót hirdetett, melynek keretében egyéb intézkedések során az előállított egyének tartózkodási jogcímét is ellenőrizni szerették volna. A legnagyobb visszhangot az keltette, hogy a rendőrök beálltak a metróellenőrök mellé, akik a kijáratnál ellenőrizték a jegyeket, bérleteket. (Néha van ilyen extra ellenőrizesdi, egyébként beléptetőkapuk és elsőajtós felszállás a módi.) Szóval aki bliccel, azt a rendőrség igazoltatta, és ha már, akkor ellenőrizték, hogy az illető jogosan tartózkodik-e az ország határain belül. A REVA nevű akció óriási közfelháborodást keltett. Illetve hát a külföldiek jogait megkérdőjelező intézkedéseken felháborodni hajlamos sajtó háborodott fel és vonzotta molyként maga köré a professzionális és amatőr vitázókat, közvéleményformálókat. Aki tavaly tavasszal követte a svéd sajtót, annak könnyen az a benyomása támadhatott, hogy rendőrjelmezbe bújt fasiszták járőröznek a metróállomásokon és bőrszín szerint válogatják ki a napi betevő vegzálnivalót. Aki a rendőrség honlapjáról is tájékozódott, az hamar tisztában volt a tényekkel, amely parányi és jelentéktelen részletrészecskékkel a sajtó itt sem foglalkozik túl odaadóan. A dolog végül odáig fajult, hogy a rendőrség meghátrált a (köz? leghangosabb?) vélemény előtt és rövid időn belül felfüggesztette a projektet. 
De hány papírnélkülit is találtak a metróban? Nos, 2013. januárjában egyéb intézkedés közben (tehát nem bőrszín alapján szelektálva, hanem egyébként is igazoltatott személyek körében) 716 ellenőrzés történt. Ebből 670 esetben nem derült fény határsértésre, a maradék mintegy 9 százalék viszont illegális migránsnak bizonyult. A sajtó ezt óriási kudarcként könyvelte el, az én kis bolygómon viszont 9 százalék iszonyatosan magas szám. Értem én, hogy az utcán nem minden kilencedik ember tartózkodik illegálisan az országban, hanem mondjuk a bliccelők között nagyobb eséllyel van olyan, aki minimális egzisztencia miatt nem akarja kicsengetni a jegy vagy bérlet árát, de ezt mérlegelve is furcsának tartom a kudarcról szóló szalagcímeket. (forrás, forrás)

A média hozzáállása a migrációhoz szerintem nem is csak egy posztot fog megtölteni, hanem kis projekt a projektben lesz. De még ott sem tartunk, nemhogy a zavargásoknál! 
Ott tartunk tehát, hogy menekültjeink átkeltek ezen a tengerem meg azon az országon, bekopogtattak a Brindö ajtón (Forgácslemez, Fólia, A sarokpántot külön kell megvásárolnod) és így vagy úgy, de beljebb kerültek. De mivé lesznek ezután?
A következő bejegyzést keddre tervezem, és a menekültek elhelyezéséről, az önkormányzatok költségeiről és kihívásairól lesz benne szó.


4 comments:

  1. Tetszik ez a sorozat. A nálam folyó csevejbe - ahová te is szoktál kommentelni - bele fogom illeszteni. :)

    ReplyDelete
  2. hozzávetőleg meddig tart ez a sorozat? Mert én is írtam egy iszlámos szösszenetet és esetleg megvárnám, amíg itt végetér hátha tudok rá hivatkozni. :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. A sorozat hosszú lesz, de egy hét múlva kb sorra kerülnek Mohammedék is :)

      Delete

Az elszaporodó spambot kommentek miatt muszáj előszűrnöm a hozzászólásokat. Igyekszem mindenkit hamar beengedni!