Komment

" Olyanok a fotóid, mintha egy párhuzamos világban élnél, ami majdnem ugyanolyan, mint a mienk, de minden egy kicsit szebb"

Sunday, June 7, 2015

Június 6 - kirándulás


Mint írtam, szombat délután elindultunk a nemzeti ünnepi kirándulásra.Sajnos sokan lemondták, így öten maradtunk. A fiúk sárga-kék pólóban, egyiküknek még plüssből készült szarvas viking sisakja is volt. 
Kedélyes séta volt, szép verőfényes napsütést kaptunk, bár délelőtt esett. Nem is lehetett volna jobb időnk a kirándulásra, egészen addig, amíg meg nem érkeztünk a tópartra, ott ugyanis olyan orkánerejű szél fogadott minket, amilyenben még soha nem volt részem. Olyan erővel fújt, hogy nem lehetett beszélgetni, a szófoszlányokat elkapkodta a szél. A tűz is víszszintesen égett, szintén víszzintben több méterre repültek a szikrák, nagyon kellett ügyelnünk, hogy ne kapjon lángra a fű. Remek alkalom volt kipróbálni az új Triopo szénszálas állványomat. Illetve már nem új, de ilyen kemény bevetésen még nem volt. S. és én egyszerre vettük. Ő okosabb volt, nem adta el a régi fém állványát, én viszont túladtam a hűséges Manfrotto XProB 190-en, amit ma már nagyon bánok, mert egyikünk sem elégedett az állvánnyal és a jövő héten meg is reklamáljuk. Az van, hogy a középoszlopot és fejtalpat tartó csavar nem zár rendesen, ezért aztán a középoszloppal együtt kb. fél-egycentis távon lötyög. Egy ekkora simán tönkreteszi a kompozíciót, arról nem is beszélve, hogy ez a forgás veszélyezteti a hosszú záridős fotók élességét is. Mindkettőnk állványa ugyanezt a tünetet produkálja, az enyémből ráadásul a minap leesett az extra súllyal terhelhető kampó a középoszlop aljáról. Tiszta szerencse, hogy épp fel volt állítva, különben még ma is kereshetném. Egyszerűen, se szó, se beszéd, leesett, nem is nyúltam hozzá. Felháborító! Bánkódom, hogy eladtam a régi hűséges Manfrottót, azzal bezzeg soha nem volt baj. Vissza is fogom kérni a pénzem és visszaveszek egy olyat. 
Kampó ide, lötyögés oda, az orkánejerjű szélben is elfogadhatóan teljesített a Triopo, pedig a szelet tetézve kézzel tartottam az objektív elé a szürkeszűrőt, mert évek óta spúr vagyok beszerezni egy 77-62 szűrőadaptert, a 30/.14 objektívhez passzoló szürkeszűrőt meg méginkább. 
Szóval 30mm objektív, előtte igyekeztem passzentosan és mozdulatlanul tartani a 77mm-es ND110-et, mindezt viharos szélben :D :D :D  de az eredménnyel elégedett vagyok! S. felvétele ugyanerről a fáról még jobban sikerült, ő 18mm-en dolgozott és neki belefért az egész fa a szép kék éggel, és a víz is szebb kék az ő fotóján. 
 

A színekkel nagyon sokat szöszöltünk, mert az esti napfény nagyon meleg, szinte vöröses volt, erre rátett egy lapáttal a B+W, ami még melegebb színeket ad. Korántsem biztos, hogy ez a végleges változat, még alszom rá és eldöntöm, milyen irányba tologassam a színeket. Szerintetek? 
Szóval ott tartottam, hogy fújt a szél. A társaság három tagja sátorozással készült az éjszakára, hát nem volt egyszerű dolguk felverni a két sátrat. Amikor kész volt, a fiúk bedugtak minket, két barátnőt, a nagyobbik sátorba és hősiesen nekiláttak tüzet rakni, kolbászt sütni. Végül mindannyian bebújtunk a sátorba és ott vacsoráztunk. Kiderült, hogy a sátak Rolls Royce-ához volt szerencsém. Kint tombolt a szél, mi meg vígan elvoltunk, még viharmécsesünk is volt a hangulat kedvéért. Annyira menő és kényelmes volt, hogy egészen megjött a kedvem a sátoros kirándulásokhoz. Ami nem is baj, mert a nagy álmom, a Sarek nemzeti park csak sátorozva tekinthető meg, ott semmilyen szálláslehetőség nincs. 
Ajánló: Claes Grundsten fotói a Sarek nemzeti parkból. Nézzétek meg a linket, elképesztő a pasas! (Nem amatőr egyébként, komoly szakember, több kiadott könyvvel maga mögött. Egyik kedvenc svéd fotósom.)
Néhány mobilfotó az úton látottakról:








2 comments:

  1. Az első fotó - no, az nagyon! Eleve bejön nekem a sárga-kék színpár, de a zászló azzal a drámai égi háttérszínekkel és a vakítóan világos homlokzattal - szóval nagyon ott van sztem... :)
    Nem ismertem a Triopo állványait - most jól megnézem azért guglin magamnak. Én Manfrotto 055xprob-ot használok. Nem egy könnyű termék (cipelésileg hosszú távon), de szeretem. Eddig mindig-minden körülmények között megállta a helyét.

    ReplyDelete
    Replies
    1. Azt hiszem, S.-nek is 055 a régi állványa. A 190 kicsit kisebb, könnyebb volt, de az is minden időjárásban begbízható. Ez a Triopo sem egy ingatag jószág, de azért kicsit sokallom a hibákat. Rádásul nem teljesen kompatibilis a Manfrotto fejekkel (bár a leírás szerint igen), a fejtartó csavart le kéne ráspolyozni. Lehet a középoszlop is azért mozog, mert nem zár végig a csavar.
      A kastéllyal nagy mázlim volt, jöttekmentek a felhők egész nap :))

      Delete

Az elszaporodó spambot kommentek miatt muszáj előszűrnöm a hozzászólásokat. Igyekszem mindenkit hamar beengedni!